A vállalkozások elsődlegesen a gépipar, az élelmiszeripar és az építőipari területén vállaltak munkát, s átlagosan 14 ezer főt foglalkoztattak. Az építőipari vállalkozások többnyire hiányszakmákban alkalmaznak tartós kiküldetés keretében építőipari szakmunkásokat. Meghatározóan német építőipari cégek alvállalkozóiként dolgoznak. Jellemző a mikro-, kis- és közepes méretű építési vállalkozások piaci jelenléte.

A 600 cég egyharmada dolgozik az építési ágazatban. A Németországban teljesített vállalkozási szerződések értéke 2014-ben az ÉVOSZ számításai szerint mindösszesen mintegy 110 milliárd forint volt. Ezeknél a vállalásoknál igen magas a hozzáadott érték, sok helyen jellemző az anyagmentes feladatvállalás, ahol a felhasználható anyagokról a német megrendelő, fővállalkozó gondoskodik.

Az ÉVOSZ kiemeli, 2014. során a német hatóságok nem gördítettek akadályokat a magyar vállalkozások németországi aktivitása elé, a tevékenységük ellenőrzését végző vámszervek részéről sem értesültek kirívóan súlyos esetekről. A kedvező németországi foglalkoztatási rátának köszönhetően a német munkavállalók érdekképviseletét ellátó szakszervezetek részéről sem hangzottak el negatív megnyilvánulások a magyar vállalkozások németországi tevékenységéről.

Németországban az építőiparban arra számítanak, hogy az elmúlt években megindult lakásépítési kedv 2015-ben sem fog hanyatlani. Változatlanul magas a megrendelés állomány, a kapacitásokat szinte teljes mértékben kihasználják.  A 2015. januártól bevezetett németországi kötelező minimálórabér, ami a törvényben foglaltak szerint 2016. decemberig 8,50 euró óránként, a magyar vállalkozások versenyképességét nem fogja befolyásolni.

Ennek oka, hogy azokban az ágazatokban, amelyekben a magyar cégek jelentős része vállalkozik, már évek óta ágazati kollektív szerződésben meghatározott kötelező minimálórabér van, és ez jóval magasabb 8,50 eurónál (az építőiparban például 14 euró), ahol pedig nincs ilyen ágazati minimálórabér, ott is többet fizetnek a magyar munkavállalónak.