A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetben két magánszemély lakóparkot szándékozott építeni még 2004-ben és ehhez 45 millió forintot kértek kölcsön egy harmadik magánszemélytől. Egy idő után a hitelező visszakérte a pénzét, de az ingatlanfejlesztők nem tudták azt visszafizetni, viszont adtak a kölcsönről egy tartozáselismerő nyilatkozatot.

A kölcsönadó két évig nem tett semmit a pénze behajtására, majd a bírósághoz ment, amelyik megítélte neki a pénzét, viszont újabb két évet várt a végrehajtás megindításával. Akkor érte a meglepetés: utána egy ügyvéd is belépett az ingatlanüzletbe hitelezőként, ő azonban ügyesebb volt: időben kért végrehajtást a két kölcsönvevő vagyonára.

Kapcsolódó

A történet itt válik érdekessé, mivel a 45 milliós hitelező azt érzékelte, hogy az egyik adósa a feleségére íratta a lakása felét, a másik pedig a két fiára testálta az ő lakása fele részét, így egyiknek sem volt végrehajtható vagyona. Ez fedezetelvonás - érvelt a kölcsönadó és elszaladt a bírósághoz, ahol addig ismeretlen dolgok derültek ki.

Amikor az ügyvéd megindította a végrehajtást, az első adós felesége egy takarékszövetkezettől vett fel 7 millió forint hitelt, amit átadott a végrehajtónak, aki cserébe törölte a fél-házrészről a végrehajtást. A férj ezt követően az asszonyának ajándékozta az ő tulajdoni hányadát. A másik hitelezőnek pedig a fiai segítettek: 11 milliós baráti kölcsönt kaptak - amit később bankhitelből fizettek vissza - és ebből vásárolták meg az apjuk fél-házrészét. Az apa pedig a végrehajtónak adta tovább a vételárat.

A 45 milliós hitelező hiába hivatkozott fedezetelvonásra, három bírói fórum is elutasította azt. Az ügyvéd hozzájutott - a vázolt technikával - az ő általa adott kölcsön csaknem egészéhez, míg a másik hitelező foghatta a fejét, miért késlekedett a saját igénye érvényesítésével.