Magyarország területének közel fele, 47 százaléka termőföld, ami a 27 tagú EU-ban a második legmagasabb aránynak felel meg - derül ki az Eurostat 2012-es adatokon alapuló összeállításából. E téren a listavezetőnek Dánia számít (49 százalék), míg a harmadik helyen, jóval kisebb, 36 százalékos aránnyal Románia áll, majd Csehország, Lengyelország, Németország, Bulgára, Olaszország és Franciaország következik, 30 százalék feletti értékekkel - az EU átlaga 25 százalék.

Az erdővel borított területek aránya hazánkban ugyanakkor csak 24 százalék, szemben az EU 41 százalékos átlagával. E téren Svédország vezet, 76 százalékkal, de figyelemre méltó a finn 72 és a szlovén 60 százalékos arány is, miközben a sereghajtó Máltán az ország területének mindössze 5 százalékát borítja erdő.

 

E tekintetben a hazai statisztika még a brüsszelinél is kedvezőtlenebb képet mutat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a közelmúltban közigazgatási egyeztetésre bocsátott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezet szerint a faállománnyal borított területet alapul véve Magyarország erdősültsége mindössze 20,6 százalék. (A szakpolitikai vitaanyag szerint földhasználati, gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű az erdők területének további növelése, az erdőtelepítés folytatása. A Nemzeti Erdőtelepítési Program részletesen meghatározza az erdőtelepítés lehetőségeit, és célul tűzi ki a 27,4 százalékos erdősültség elérését 2050-2060-ra, melyet a jelenleginél lényegesen nagyobb ütemű erdőtelepítéssel lehet majd megvalósítani.)

Ami a beépített - vagyis utakkal, épületekkel, stb. fedett - területeket illeti, az uniós átlag 5 százalék. Magyarországon ez 4 százalékon áll, vagyis 3,7 ezer négyzetkilométer van lebetonozva, ami több mint félmillió futballpályának felel meg. A leginkább beépített országnak Málta számít, a maga 33 százalékos mutatójával, majd Belgium (13 százalék), illetve Hollandia és Luxemburg következik, egyaránt 12 százalékos aránnyal.