Az elmúlt év utolsó negyedében látványosan, éves összevetésben 17 százalékkal pörgött fel a használtlakás-piaci forgalom, természetesen a végtörlesztésnek betudhatóan, aminek a hatása még 2012 első negyedében is érezhető volt: 13 százalékra rúgott a többlet. (Amint arról korábban beszámoltunk, a végtörlesztés nem hozott áresést, sőt.) A képhez hozzá tartozik ugyanakkor, hogy a 2010. eleji illetékszabálymódosítás ennél is jobban megmozgatta a piaci forgalom összetételét.

Tavaly az összforgalom azonban így is elmaradt a 2010-estől, a gazdát cserélt 83,9 ezer használt lakóingatlan közel 2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ennél is látványosabb volt az újlakás-eladások zuhanása, ott közel ötödével esett vissza a forgalom, 3,9 ezer darabra. Összehasonlításképp: az utolsó svájcifrankhiteles békeévben, 2008-ban 140 ezer használt és tizedennyi új lakás fordult meg a piacon. Ekkor még 17,4 ezer új, értékesítési céllal épült lakást mutatott ki a hivatal, ami több mint háromszorosa a tavalyi 4,8 ezernek.

A forgalom csökkenése mellett a piac szerkezete is átrendeződött. A használt lakások piacán a válságot követő években a 8 millió forint alatti eladások részaránya növekedett, a 2008-as 38 százalékról 45 százalékra. A forgalom a legerőteljesebben a 8-12 millió forint közötti tartományban esett vissza, itt 2011-ben alig fele annyi lakás kelt el, mint három évvel korábban. A 12 millió forint feletti lakások forgalma a korábbi érték 58 százalékára zuhant.

A használtlakás-piac forgalmának teljes árindexe a 2010-ben mért 8,4 százalékos emelkedés után 2011-ben 3,1 százalékot esett. Az erőteljes ingadozás hátterében alapvetően a változó összetételhatás áll. Ez részben azt jelenti, hogy 2010-ben az eladások nagyobb hányada zajlott a magasabb árszínvonalú településeken - vagyis Budapesten és a megyeszékhelyeken -, mint korábban. (2010-ben e nagyvárosok adták a forgalom felét, míg egy évvel korábban csak 45 százalékát.) 2011-ben ismét kissé csökkent a nagyvárosok súlya a használtlakás-eladásokban. Ezt az összetételhatást kiszűrve ugyanakkor csupán 0,5 százalék volt az árcsökkenés mértéke a használtlakás piacon 2011-ben. Hasonló volt a helyzet az újlakás-piacon is, ahol a 3,2 százalékos összetételromlás és a 0,7 százalékos tiszta árcsökkenés együttes hatására a teljes árindex 3,8 százalékkal esett vissza.

Az utóbbi időszakban azonban fordulat következett be, hiszen a tiszta árváltozás indexe 2011 utolsó és 2012 első negyedévében már növekedést mutatott mind a használt, mind az új lakások esetében. Ez azt jelenti, hogy a használt otthonok az elmúlt év október-decemberi időszakában 1,4, január-márciusban 1,7 százalékkal múlta felül az előző negyedévit, míg az új lakások esetében rendre 1,4 és 1,7 százalékos drágulás következett be. Utóbbi esetében fontos megjegyezni, hogy míg a 2011. árindexet negatívan befolyásoló összetételromlás szinte teljes egészében az utolsó negyedévben következett be, addig az első negyedévben már nem változtak az arányok, így valóban áremelkedésről van szó. A képhez hozzá tartozik, hogy 2007 első negyedéhez képest így is mutatkozik hajszálnyi elmaradás.

A DunaHouse által számított, a típusbeli különbségeket kiszűrő lakásár-index is trendfordulót jelez - ami alól a panelek sem kivételek -, ám ez korántsem jelent tartós változást az érzékeny piacon.

Kép:
Forrás: DunaHouse