A jégdugók általában az égéstermék elvezető felső, épületen kívüli szakaszában alakulnak ki, ahol a füstgázban található vízgőz kicsapódik, és hirtelen megfagy. A jelenségért egyrészt a kémény is lehet felelős, ha rosszul szigetelt, elhanyagolt állapotban van, esetleg rosszul méretezett. Másrészt pedig a szakaszosan működő, alacsony füstgáz hőmérsékletű, vagy túlterhelt, elégtelenül beszabályozott gáztüzelő berendezések, illetve a nedves tüzelőanyagot használó vegyes tüzelésű berendezések okolhatók - ismerteti a Víz, gáz, fűtéstechnika című lap cikkében.

Az újabb és újabb bekapcsolásoknál a jégréteg így hízni fog mindaddig, míg a kémény járatát elzárja. Nyílt égésterű készülékek esetén füstgáz visszaáramlás lehetséges, amely szélsőséges esetben CO-mérgezést okozhat.

Kapcsolódó

A zárt égésterű készülékek sincsenek biztonságban. Ha a készülék nem kondenzál, azaz a fűtési körben keringtetett víz hőmérséklete 60 Celsius-fok hőmérséklet felett van, szintén vízgőz távozik az égéstermék elvezetőn keresztül. Itt legtöbbször a hideg kéménysapkán történik meg a jégkiválás. A jégdugó kialakulása a gázkészülék automatikusan reteszelt leállásához vezet.

A kéménytípusok közül veszélyeztetettek a tűzfalakba épített hosszú járatok (például a több szintes lakóépületek földszinti kéményei), az elhasználódott, szigeteletlen tégla kémények, de különösen az épületen kívül szerelt fémkémények - olvasható a vgfszaklap.hu-n.