Egyharmadával nőtt az ingatlanforgalom tavaly: az adásvételek száma megközelítette a 170 ezret, ezzel pedig közel másfél évtizedes rekord dőlt meg – írja legfrissebb elemzésében az OTP Jelzálogbank. Azonban idén már forgalomcsökkenésre számítanak.

A fővárosban igencsak megugrott az adásvételek száma a 2020-ashoz képest, 50 százalékkal, ez 35-37 ezer létrejött üzletet jelent. A kerületek közül is kiemelkedik Angyalföld, ahol több mint 90 százalékkal több ingatlan talált gazdára, mint 2020-ban. Győr-Moson-Sopron megyében pedig az 50 százalékot is meghaladta a tavalyi forgalomnövekedés, igaz, 2020-ban itt esett vissza leginkább a vásárlási kedv. Ennek megfelelően Győrben 76 százalékkal nőtt a legbonyolított üzletek száma.

Soroksár jó befektetés

Zsinórban a második évben Soroksár a leginkább dráguló budapesti kerület, tavaly 20 százalékos volt az áremelkedés. Ennek ellenére a peremkerület még mindig a legolcsóbbak közé tartozik Csepel és Pesterzsébet mellett. A XVI. és a IX. kerületi ingatlanok is több mint 15 százalékkal drágultak, a kisebb körzetek közül pedig Rákoshegyen nőtt az átlagár a legnagyobb mértékben, 31 százalékkal.

Az V. kerületben először emelkedett 1 millió forint fölé az átlagos négyzetméterár, a lélektani határt 52 ezer forinttal haladta meg az átlagár. A Budai Várban ennél is drágább a lakhatás, tavaly közel 1,5 millió forintig nőtt az átlagos négyzetméterár.

Egyetlen olyan megye maradt, ahol az átlagár nem éri el a 200 ezer forintot négyzetméterenként, ez Nógrád: itt ez 138 ezer forint. A megyeszékhely sem sokkal drágább, Salgótarjánban 164 ezer az átlagos négyzetméterár.

A minimálbér-emelés, a közszférában lezajlott béremelés, az szja-visszatérítés, valamint a pályakezdők szja-mentessége még előreviszi a lakáspiacot az első félévben az OTP szerint. A második félévben azonban arra számítanak, hogy elsősorban a hitelből vásárlók körében csökkenhet a kereslet.

Kapcsolódó