Rövid időn belül kétszer is belenyúlt a kormány a 33 milliárd forintnyi uniós támogatást felölelő nemzeti kastély- és várprogramba. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon belül a turisztikai célú fejlesztéseket támogató kiírásban eredetileg a megítélt támogatás 30 százalékát lehetett előlegként felvenni, ez az arány áprilisban 50, júliusban pedig 100 százalékra módosult - írja a Magyar Nemzet. Hogy mi indokolta a módosítást, egyelőre nem közölte a Miniszterelnökség.

A program lényege az állami tulajdonban lévő kastélyok, várak turisztikai hasznosítása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ irányításával. Egy projektre legfeljebb 1,5 milliárd forint jut, de a támogatás a duplája, hárommilliárd is lehet, ha világörökségi helyszínen található.

Négyzetméterenként 400 ezer forintig lehet a költségeket elszámolni a műemlékekre, a nem műemléki épületek építésére 320, átalakítására pedig 220 ezret. Egyelőre csak állami kézben lévő kastélyokról szól a program, de a lap által megkérdezett szakértő szerint ez változhat. Úgy látja, nehezen képzelhető el, hogy fejlesztési forrás nélkül maradjon Orbán Viktor veje, Tiborcz István, aki a hozzá közeli üzletemberek közreműködésével vetheti meg a lábát Turán. A Schossberger-kastélyhoz 200 millió forintért jutott hozzá a befektetői csoport, de a Magyar Nemzeti Bank sem maradt kastély nélkül: a 680 millió forintért meghirdetett tiszaroffi Borbély-kúriát szerezte meg - írja a Magyar Nemzet.

A lap informátora szerint az Európai Bizottság is rossz szemmel nézi a milliárdok egészének előlegként való felvételét. Egyrészt így nehezen követhető nyomon a pénzköltés, másrészt alapjaiban kérdőjelezi meg a rendeltetésszerű felhasználást.

A felújítást az adózás is segíti. A 2017-es adótervek szerint a kastélyok felújítási költségeit 31 milliárd forintig levonhatja az adóalapból a kastély tulajdonosa, bérlője, vagyonkezelője. A kiadások 50 százalékával a társaságiadó-alap is csökkenthető.

A fenti MTVA-képen a tatai Esterházy-kastély látható.