A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése lényegében egybeesett a lakásáfa csökkentésével. Megjelenésével az új építésű lakásokon belül a hangsúly a kisebb, 40-50 négyzetméteres lakások felől a csoknak is megfelelő, 60-70 négyzetméteres ingatlanok irányába tolódott. Egyértelmű, hogy az intézkedéseknek volt árfelhajtó hatása. A következő időszakban főleg a falusi csok okozhat drágulást. Egész egyszerűen azért, mert a falusi csokkal számításba vett településeken az adásvételek kétharmada ötmillió forint alatti áron zajlott az elmúlt években - fogalmazott Banai Ádám az interjúban.

A jegybank kezdeményezésére létrehozott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) azzal is foglalkozik, hogy hogyan lehet jobban összehangolni az iparág és a kormányzat munkáját, s nem került le a napirendről az új lakások forgalmi adójának kérdése sem. Az iparági szereplők a 27 százalékot túlzottan magasnak tartják, s az MNB elemzése is kitér rá, hogy régiós szinten ennél lényegesen alacsonyabb az új lakásokat terhelő áfaszint.

Kapcsolódó

Ötszázalékos áfa a határidő kitolásával azaz a jelenlegi szabályok szerint a 2018. november 1-jéig építési engedélyt kapott lakásoknál 2023-ig alkalmazható, ami sok lakásfejlesztést elnyújt, a 2019-es befejezések egy része áttevődött 2020-ra. Ugyanakkor 2021-től gyakorlatilag nem látható új lakásépítési projektet, az átfutási idő miatt ezeknek a terveknek pedig már meg kellene jelenniük. Ha nincs változás a jelenlegi szabályozási környezetben, akkor 2021 teljesen kieshet lakásfronton - mondta a lapnak Banai Ádám.

További részletek itt.