A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa februári kamatdöntő ülésén nem változtatott a kamatkondíciókon, így a jegybanki alapkamat továbbra is 13 százalékon maradt, mint ahogy az egynapos hitel kamatszintje sem változott, 25 százalék maradt. Az irányadónak tekintett egynapos betét kamatszintjéről – amely jelenleg 18 százalék – az MNB igazgatósága jogosult dönteni.

Mindez Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértőjének értékelése szerint nem túl kedvező a lakossági hitelpiacra nézve:

Az év elején látott komoly mértékű pénzpiaci hozamesés jelentős része február közepéig már visszaépült

– emlékeztetett a szakember.

A bankközi hitelpiacon a jelzáloghitelek kamatbázisát meghatározó tízéves bankközi kamatláb, a 10 éves BIRS az év eleji 9,6 százalékról január közepére 7,34 százalékpontra esett vissza, ám február 21-én már ismét 8,87 százalékon állt. A végig fix hitelek esetében irányadónak tekinthető húszéves BIRS-mutató ugyanezen időszak alatt az induló 9,43 százalékról szűk két hét alatt 7,25 százalékra csökkent, ám a múlt hét közepére ismét 8,73 százalékpontra jutott vissza.

Bár a piac az elmúlt napokban ismét optimistábbnak tűnt (a február 28-i kamatszintek az egy héttel korábbi értékhez képest újra 66-68 bázispontos csökkenést mutatnak), ám a Magyar Nemzeti Bank a jelek szerint tartja magát ahhoz, hogy csak márciusban, immár az új inflációs jelentés ismeretében dönt a kamatcsökkentési ciklus elindításáról. 

A mostani döntés azzal járhat, hogy időlegesen megállhat a februárban elindult kamatcsökkentés a lakáshitelpiacon

– mutat rá a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Gergely Péter emlékeztetett arra, hogy tavaly december elejéhez képest a 10 vezető bank közül 5 csökkentette a jelzáloghitel-kamatait, ebből 4 esetben – az OTP Banknál, a K&H-nál, az Erste Banknál és Magnet Banknál – a hitelfelvevők számára kedvező változás január végéhez, februárhoz köthető.

(Eisenkrammer Nóra)