A NAV a hozzá bejelentett adatok alapján részletes nyilvántartást vezet az ország egyes pontjain elérhető ingatlanárakról. Az adatbázis úgy jön létre, hogy az adózók az ingatlan-átruházásokról bejelentést tesznek a földhivatalok, és végső soron a NAV felé. Ebben a bejelentésben megjelölik az ingatlanok pontos elhelyezkedését, méretét és az illetékkiszabás alapjául szánt forgalmi értéket. Ezen bejelentések alapján a hivatal lényegében utcáról utcára nyilvántartja, hogy hol milyen ingatlanárak érhetők el.

A NAV az adózók által tett nyilatkozatokat összehasonlító adatok alapján abból a szempontból vizsgálja, hogy az adózó által bejelentett forgalmi érték az illetékkiszabás alapjául elfogadható-e. Ha ezt kétségesnek látja, akkor - adott esetben helyszíni szemle igénybe vételével is - módosíthatja az adózó által bejelentett forgalmi értéket és az illetéket a bejelentett értékhez képest magasabban, de akár alacsonyabban is kiszabhatja - írta az ügyvédi iroda.

Az adózó is kérdezhet

Kevesen tudják, hogy a jogszabályok alapján a NAV által vezetett nyilvántartásból az adózók is kérhetnek le adatokat. Márpedig ez komoly fegyvert adhat az adózók kezébe - hívja fel a figyelmet Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ingatlanügyleteknél sokszor fejfájást okoz, hogy a felek milyen értéket jelentsenek be forgalmi értékként a NAV felé az illetékkiszabás alapjául. Ez korántsem csak olyankor merül fel, amikor a felek - kevéssé jogszerűen - a szerződésben írt értéket eltérítik a tényleges vételártól, hanem egyéb esetekben, amikor a tényleges vételár valamiért nem tükrözi a valós forgalmi értéket. E szempontból az ingatlanok piaci árának előzetes lekérdezése nagyon jó kiinduló alapot jelenthet.

Meglepő lehet például, de a lekérdezések alapján sok alkalommal tapasztalható, hogy az összehasonlító adatok alapján kinyerhető forgalmi érték alacsonyabb, mint az adózó által bejelentett érték, azaz legtöbbször a kialkudott vételár. Ilyen esetekben a kialkudott vételár forgalmi értékként történő bejelentésével a vevő az indokoltnál magasabb illetékfizetési kötelezettségnek teszi ki magát. Ez az illetékkülönbözet szintén megspórolható lehet az előzetes adatbázis-lekérdezéssel. A lekérdezés költsége viszonylag kedvező: a 7500 forintos alapdíjon kívül egy részletes lekérdezést ingatlanonként 110 forintos díj, az "alaplekérdezést" (amely a helyszíni szemlén felvett adatokat nem tartalmazza) ingatlanonként 25 forintos díj terhel.