A lakás-előtakarékosság - a lakástakarékpénztár - állami támogatásáról szóló kormányrendeletben a lakáscélú felhasználás igazolása egészül ki azzal, hogy a pénzügyi lízing kiváltása is lakáscélú felhasználásnak minősül, így azt is igazolni kell.

A lakáscélú - szocpol - támogatási rendelet módosításából arra lehet következtetni, hogy a megelőlegezett szocpolt sokan nem alakították át a gyermek születése után, "igazi" szocpollá. A jövőben ilyenkor az lesz a szankció, hogy a fiatal házaspárnak kell fizetnie az állam által a banknak fizetett kamatot, költséget és kamattámogatást, a gyermek születése és a szerződés átalakítás közti időre.

A lakáscélú támogatások feltétele jelenleg az, hogy a felhasználásról szóló számlákat be kell mutatni a banknak, amelyre az letörölhetetlen pecsétet tesz. A jövőben azt is rá kell ütni a számlára, hogy milyen lakáscélú állami támogatás igazolására mutatták be.

Előfordul az az eset, hogy a különféle állami támogatást más-más bank nyújtja, például az egyik adja a szocpolt, a másik a támogatott kamatozású hitelt, míg a lakástakarékpénztár a maga - amúgy szintén támogatott - szerződéses összegét adja. Ilyenkor minden hitelintézetnél igazolni kell a pénz lakáscélú felhasználását, amit csak úgy lehet megoldani, ha az első helyen lepecsételt számlát a többi intézmény is elfogadja. A módosítás ezt engedi meg.

Több támogatási rendeletbe is bekerül új fogalomként a nem támogatott személy hiteladós fogalma. Az kerülhet ebbe a pozícióba, aki a támogatásra jogosult személy közeli hozzátartozója, és mint ilyen adóstárssá válik - nyilván ez a banknál biztosítéknak számít. Csak az vállalhatja el ezt a szerepet, aki máshol nincs már ebben a pozícióban, továbbá nincs kamattámogatott kölcsöne és nem költözik be abba a lakásba, amely után elvállalta a nem támogatott személy hiteladós pozícióját.

Fő szabályként a támogatott forrásból vásárolt használt lakásnál az eladó és a vevő nem lehet közeli hozzátartozó. Egy módosítás ez alól kivételt enged akkor, ha a közös tulajdon megszüntetésével szerzi meg valaki a lakás egészének a tulajdonjogát. Egy feltételt támaszt csak a kormány: a teljes lakás értéke nem lehet több 20 millió forintnál.