A fővárosi közgyűlés által tárgyalt módosítási javaslat legfőbb eleme egy 120 méteres toronyház elhelyezése, ehhez módosítani kell azt a szabályozást, ami eddig tiltotta ilyen magas épület megépítését erre a területre. A településszerkezeti terv csak Csepel északi részén biztosított ekkora magasságra lehetőséget, a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális magasság. Azaz csaknem kétszeresére nő az új szabályozás szerint a magassági határ - olvasható a portálon.

A fejlesztési területen a beépítési sűrűség is változik (a vitában elhangzott, hogy csaknem kétszeresére nő a beépíthetőség is az új szabályzással). A módosítás a Lágymányosi-öböl környezetében elhelyezkedő közpark övezetbe sorolt területet átstrukturálja, új zöldfelületeket jelöl ki. A rendezési szabályzat módosítását kormánypárti többséggel fogadták el.

Tovább fonódna a villamos

A rendezési szabályzat módosításáért az ingatlanfejlesztő cég egy milliárd forint értékű közlekedési fejlesztést ígért egy szerződésben. Eszerint elkészítenék a fonódó villamos meghosszabbításának kivitelezési terveit, csomópont, kerékpárút épülne. Ellenzéki képviselők szerint ezek nagy része a beruházó saját telkén lesz megépítve. Ráadásul a felajánlás a 350 milliárdos beruházási volumenhez képest elenyésző.

A 350 milliárd forintos ingatlanfejlesztés területén 30-40 ezer embernek lehet majd lakása. A hozzászólók szerint ez nagyon sűrű, belvárosias beépítést igényel, aminek nem mérték fel a hatását. (A közgyűlés arról is döntött, hogy nem tart szükségesnek környezeti vizsgálatot a beruházással kapcsolatban.) Hoffmann Tamás újbudai polgármester elmondása szerint az ingatlanfejlesztés városszerkezeti hatásait végiggondolták.

Világörökségi terület

A vita arról is szólt, hogy a fővárosi városfejlesztési bizottság nemet mondott a magasház tervére, mert egyetértettek az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének, és az Icomosnak, és a Budapest Világörökségéért Alapítványnak a véleményével. Az Icomos a torony áthelyezését javasolta. A Budapest Világörökségéért Alapítvány főépítésze szerint a tervezett épület bezavar a világörökségi panorámába, ráadásul a 120 méteres magasságot és a helyszínt sem lehet jóváhagyni anélkül, hogy előtte a a világörökségi központtal egyeztessenek.

Garancsi István cége 16,5 milliárd forintos eximbankos hitellel vásárolta meg a budai Duna-part egyik utolsó jelentős méretű, üres és beépíthető területét egy bajba került portugál befektetőtől. Majd bejelentette, hogy az 56 hektáros területre rengeteg olyan lakást fog felhúzni, amelyekre fel lehet venni az állam által nyújtott 10+10 milliós családi otthonteremtési kedvezményt.