Leginkább a belvárosi tetőterek lakáscélú hasznosítása előtt nyitott utat az építési törvény egyik új bekezdése, amely szűkítette a helyi építési szabályzatok mozgásterét - írja a Világgazdaság. A március 15-től hatályos változás értelmében nem számít bele a helyi építési szabályzatban meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés, és nem számít bele az adott területre előírt maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás.

Emellett a tetőtér-beépítésekkel létrejövő új lakásokhoz előírt parkolóhelyek pénzbeli megváltását immár nem tilthatják meg a helyi önkormányzatok parkolási rendeletei - részletezte a változásokat a gazdasági napilapnak Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője.

Kapcsolódó

A tetőtér-beépítéseknél most lényegében a legtöbb fontos helyi településrendezési elő­írás figyelmen kívül hagyható - mondta a szakértő, aki szerint a jogalkotónak számolnia kellett azzal, hogy a tetőterek beépítési feltételrendszerének módosításával alapvetően befolyásolták-e a beruházások megvalósíthatóságának feltételeit.

A tetőtér-beépítés a nagyobb városokban, a budai és a pesti belső kerületekben is gyakorlatilag az egyedüli lehetőség a bővítésre. Mivel azonban egy adott környék infrastruktúrája, közmű- és úthálózata, valamint parkolóhely-kapacitása sehol sem bír el korlátlan mennyiségű lakost, az önkormányzatok különböző korlátozásokkal tudták kordában tartani a még üres padlásterek beépítését.