A devizahitelesek megmentésére kidolgozott ötpontos otthonvédelmi akcióterv - árfolyamgát, kamattámogatási rendszer, Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása, a kilakoltatási moratórium feloldása kvótarendszerrel, a deviza alapú jelzáloghitelezés újbóli engedélyezése - kialakításánál kiemelt szempont volt az érintettek (adós, bank, állam) közös tehervállalása, a probléma hatékony kezelése és a költségvetés teherbíró képességének szem előtt tartása - szögezi le az NGM jelentése.

Ugyan az árfolyamgátnak nincs közvetlen költségvetési hatása, ugyanakkor az állami garanciavállalás implicit kötelezettséget jelent a költségvetés számára, azaz az állami garancia beváltásából összességében legfeljebb ötmilliárd forint költségvetési kiadás származhat 2014 végéig.

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5000 - szociális szempontok alapján kiválasztott -
adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett. Az ötezer ingatlan megvásárlása összesen mintegy 20,5 milliárd forint kiadással járhat 2014 végéig.

A szociális családi ház építés költségvetési terhe mintegy 15 milliárd forintra rúghat, aminek legnagyobb része 2012-ben jelentkezhet. A kamattámogatás költségvetési hatásait kormányhatározat szabályozza, az évi költségvetési hatás legfeljebb másfélmilliárd forintot tehet ki, így a négy év alatt összességében a program maximális kiadása hatmilliárd forint.

Összességében az Otthonvédelmi Akcióterv költségvetési hatása 2011 és 2014 között 40-45
milliárd forint lehet, amelynek legnagyobb része - mintegy 20 milliárd forint - várhatóan 2012-
ben jelentkezik.