Idén március elsejével megszűnt a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. Tavasz óta már az önkormányzatok döntik el, hogy "települési támogatás" keretében nyújtanak-e egyáltalán támogatást az adósságokkal és lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak, és ha igen, kiknek és milyen feltételekkel.

A kifejezetten lakásfenntartási kiadásokat kompenzáló állami támogatások az utóbbi 9 évben 130 milliárd forintról 0-ra csökkentek, miközben növekszik a lakástulajdon-szerzést támogató programok költségvetése ( Lakástakarék-pénztárak állami támogatása, Családi Otthonteremtési Támogatás). A probléma ezzel az, hogy míg az előbbi a legszegényebbeket célozta, az utóbbi jelentős önerőt feltételez, azaz elsősorban a középosztályt vagy a jobb jövedelmi helyzetben lévőket támogatja és semmilyen segítséget nem nyújt a rászorulóknak - véli a Habitat.

Kapcsolódó

Az idén március 1-ig lakásfenntartási kiadásokhoz folyósított támogatást, háztartás nagyságtól függően a havi, fejenkénti 40-60 ezer forint alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás csekély volt ugyan (átlagosan 3870 forint havonta), de a nagyon alacsony jövedelmű, soktagú háztartásoknak még így is jelentős és rendszeres segítséget jelentett. Egy hattagú, 80 ezer forint összjövedelmű család esetében akár havi 10 ezer forintot is kitett.

A szegényebbek kevesebbet kapnak

A vizsgált települések mintegy 20 százalékában, köztük több olyan településen, ahol korábban sokan kaptak lakásfenntartási támogatást, egyáltalán nincs márciustól lakhatási támogatás. Ugyan az önkormányzatok 90 százaléka kap továbbra is állami támogatást a segélyezéshez, de a támogatás céljainak és kedvezményezettjeinek meghatározásában teljesen szabad kezet kaptak.

31 önkormányzat példáját vizsgálva megállapítható, hogy azok többsége helyettesíti a megszűnő lakásfenntartási támogatást valamilyen saját támogatással, azonban azok jellemzően szűkösebbek, mint az korábbi normatív összegnél. A többtagú,fejenként 30 ezer forint alatti havi jövedelmű családok kevesebb támogatásban részesülnek mint korábban, míg az egy- és kétszemélyes, fejenként 40-60 ezer forintos havi jövedelmű háztartások számos településen akár magasabb lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek mint korábban. Minél szegényebb és minél nagyobb egy család, a változások annál negatívabban érinthetik.

Szubjektív szempontokhoz kötik

A másik kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok jelentős része szubjektíven megítélhető, a kérelmező emberek magánszférájával kapcsolatos feltételekhez köti a támogatás megadását. Ezek között szerepel a mellékhelyiség tisztasága, a kert és az udvar gondozottsága, vagy a kutya chip-pel való ellátása. Sok településen egyáltalán nincsenek támogatási feltételek meghatározva, hanem a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai döntik el, ki jogosult támogatásra és ki nem. Mindkét helyzet veszélyesen nagy teret enged az önkényes döntéseknek, és növelhetik a leginkább rászorulók kiszolgáltatottságát.

Súlyosbodhat az adósság-válság

Korábban is csak a 40 ezernél nagyobb népességszámú városokban volt kötelező az adósságkezelési szolgáltatás. A vizsgált települések közül Hódmezővásárhely és Miskolc ezt teljes egészében megszüntette. Azok az önkormányzatok, amelyek a támogatást megtartották, jellemzően lecsökkentették az összegét és a korábbi jövedelemhatárnál magasabb jövedelműek számára is elérhetővé tették azt. A jövedelemhatárok kiterjesztése miatt félő, hogy a legrászorultabb helyzetben lévőknek a vélhetően erősebb érdekérvényesítéssel rendelkező alsó-középosztállyal kell versenyezniük a szűkösebb adósságcsökkentési támogatásokért.

Tovább mélyülhet a szakadék

Mivel a kormányfő kijelentette, hogy 2018-ig az összes segélyt felszámolják, a szegények helyzete vélhetően még nehezebb lesz. Várhatóan folytatódni fog a vizsgált települések rendeletei alapján kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok a támogatásokat egyáltalán nem, vagy nem úgy fogják pótolni, hogy az a leginkább rászorulókat segítse - figyelmeztetnek a kutatók.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint ezzel szemben központi lakásfenntartási támogatásra van szükség, amely a háztartás nagyságát, jövedelmét és lakásfenntartási kiadásaik mértéke alapján célzottan nyújt támogatást a leginkább rászoruló családok részére. A háztartások adósságának kezelésére pedig átfogó program kidolgozása szükséges, amely az egyszeri adósságelengedést és az eladósodás mélyülését megelőző adósságkezelési tanácsadást is magában foglalja.