Magyarország történelmében egyetlenegy háborúban sem hunyt el annyi katona, mint az első világháborúban - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Az akkori Magyarország területéről 3,8 millió embert soroztak be, 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek hadifogságba.

Rétvári szerint évszázados hiányt pótolnak az emlékhely megvalósításával, mert az első világháború katonahőseinek nem volt emlékműve a fővárosban. A nemzet hősként tekint mindazokra, akik a szülőföldjükért harcoltak és a legnagyobb áldozatot hozva életüket áldozták a hazáért. Az emlékhely hiánya annál is inkább fájdalmas volt, mert az első világháború hadi eseményei teljes egészében a trianoni határokon túl történtek, így a hozzátartozók azokat a helyeket sem kereshették fel, ahol a szeretteik elestek - mondta az államtitkár.

Kapcsolódó

Szabó István, a honvédelmi tárca államtitkára arról szólt, hogy a hősökre olyan katonákként kell emlékeznünk, akik szülőföldjük védelmében, hazájukért áldozták életüket. Annál is inkább, mert talán Magyarország volt az egyetlen a 30 hadviselő állam közül, amely nem emlékezett meg méltóan a hőseiről, és a kommunista évtizedekben még a rájuk vonatkozó dokumentumokat is eltüntették.

Az emlékmű - amelyet Zsigmond Attila tervezett - egy gúlát, illetve piramist formáz. A belsejében 177 alakulat neve és 154 csatahelyszín megnevezése olvasható, valamint az áldozatok emlékezetére egy örökmécses is helyet kapott benne.

Az első ideiglenes hősi emlékművet már 1914 novemberében, a háború ötödik hónapjában felavatták a sírkertben, majd még a háború alatt a Rákoskeresztúri új köztemetőben egy állandónak szánt gúlát is állítottak, ám az emlékhelyeket később lerombolták - idézte fel Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Most végre méltó kegyeleti helyen emlékezhetnek a hősi halált halt katonákra a felmenőik - mondta a főigazgató az MTI szerint.