A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A tanyafejlesztési program forrásaira − tanyás térségek, települések, valamint tanyagazdaságok fejlesztésére − első lépcsőben tavaly szeptemberben lehetett pályázni. Célja az alföldi tanyákon élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. 2011-ben a meghirdetett 930 millió forintos keretösszegre 440 pályázat érkezett: közülük 290 felelt meg a követelményeknek, s ebből 201 pályázat kapott vissza nem térítendő állami támogatást. Idén júliustól újra lehet pályázni, az idei keret 1,5 milliárd forint. De vajon érezhető-e a piaci hatása az államilag segített tanyafejlesztésnek? − erről kérdeztünk néhány alföldi ingatlanszakembert.

Bács-Kiskunban idén − miközben a termőföldek iránt a megyében érezhetően erősödött a kereslet − a tanyák szegmensében egyelőre nem tapasztalható keresletélénkülés, így nem várható jelentősebb elmozdulás, és továbbra is a túlkínálat dominál. Ebben nem hozott áttörést a tanyafejlesztési program tavalyi beindítása sem − mondja Sándor István, a Kiskun-Ingatlanbörze Kft. ügyvezetője. Az ingatlanszakértő szerint ahhoz ugyanis, hogy egy tanya olyan vonzó legyen, mint egy állandó lakóhelyül szolgáló ingatlan, a program kínálta fejlesztéseknél jelentősebbekre van szükség.

Tanyák, árak

Bács-Kiskun megyében számos komfort nélküli, felújítandó tanya van eladósorban 3-6 ezer négyzetméteres földdel 3-4 millióért, a komfortos, sőt luxusnak mondható épületek ára 8-10, illetve 20-22 millióról indul. Táborfalva külterületén például eladó egy 80 négyzetméteres tanya 1,5 hektáros területtel, 3,5 millió forintért, Szabadszálláson pedig egy kisebb majort kínálnak 3,2 millióért. Jakabszálláson komfortos, jó állagú lakóházas ingatlan vár vevőre 4 holdas területtel, 7,5 millió, Felsőlajoson pedig egy állattartásra alkalmas kisebb tanyát kínálnak 19 ezer négyzetméteres földterülettel 6,5 millió forintos áron.

A szegedi tanyavilágban inkább csak a 2-3 milliós kisebb tanyák iránt van némi érdeklődés a városból kiköltözők részéről. A 4-8 millióért kínált, felújítandó épületű és pár ezer négyzetméteres földterületű, valamint a 200-300 négyzetméteres házas, 6-7 ezer négyzetméteres földdel 18-20 milliós és efölötti áron kínáltak iránt azonban gyér az érdeklődés, vagy nincs is.

Csongrádban, például Zsanán, fúrt kutas-villanyos 3 szobás felújítandó házas tanyát 4,5 hektáros földdel 4,2 millióért kínálnak, Domaszéken felújított 3 szobás, központi fűtéses, 1 hold földes tanyát 5,8 millió forintért.

A legtöbb eladó tanya ugyanis napjainkban olyan, többnyire lakott településtől kilométerekre lévő, földutakon megközelíthető és legfeljebb villannyal rendelkező lakóingatlan, melyhez általában 4-6 ezer négyzetméternyi termőföld tartozik (a tanyák körüli nagyobb földterületeket már régen felvásárolták), ami legfeljebb egy 3-4 tagú család megélhetését biztosítja. A megélhetésnek azonban ilyen kis földterületen az is feltétele, hogy a család egyik felnőtt tagja rendelkezzen állandó munkahellyel, hiszen a kertben megtermelt növények, tenyésztett állatok mellett egyéb, a létfenntartáshozszükséges élelmiszerekre, eszközökre (vízszivattyú, gépek, tv, hűtőszekrény, gépkocsi stb.) is szükség van, ami pénzbe kerül. Mindezek megléte esetén sem könnyen vállalják fel például a kisgyermekes családok annak kockázatát, hogy távol az orvos, a gyógyszertár, a bölcsőde, az óvoda, rossz a közbiztonság.

Sándor úgy látja: ezzel is magyarázható, hogy évek óta túlkínálatos a tanyapiac, amit a tanyafejlesztési program sem tud rövid távon keresletire fordítani. A tanyák jövőjének megoldását a szakember szerint inkább azzal segítené hatékonyabban a kormányzat, ha ezeket az ingatlanokat reális piaci áron felvásárolva (az ócsai építkezés presztízsét nem befolyásolva) bérletre adná oda a szabad életet vállaló rászorult, utcára került "hitelügyletes" családoknak.

Hasonlóan vélekedik Bozsó Bence, a szegedi Limit Ingatlaniroda ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a kormányzati programtól hiába várták a csendes piac ébredését: egyelőre nincs semmilyen hatása sem a kínálatra, sem a keresletre. A pályázattal meghatározott célra − aszfaltutak, víztisztítók kiépítése, épületek korszerűsítése, áramosítása stb. − elnyerhető csekély források nem túl sok tanyaingatlant hoztak jobb pozícióba, s az sem biztos, hogy a sikerrel pályázók ingatlanjai a fejlesztések után eladósorba kerülnek. Másrészt az első pályázati ütem lehetősége nem volt széles körben publikálva, így az nem jutott el az érintett tanyatulajdonosokhoz, illetve azokhoz, akiket ez esetleg vásárlásra ösztönözne. Ez utóbbi alatt a szakember azokra a családokra gondol, akik az egyre nehezedő városi élettérből (pl. panelből) szívesen kimennének egy olcsóbb, önálló kisebb tanyasi ingatlanba.

Pozitívabb képet fest a tanyapiac változásáról Juhász Zsolt, a kecskeméti Stop Ingatlan Invest Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Mint lapunknak kifejtette: egy-két éve növekszik a kereslet a kisebb tanyák iránt. Az érdeklődők elsősorban a fővárosból és a megyéből jelentkeznek, többségük főleg fiatal gyermekes család, akiknek egy része önfenntartásra rendezkedne be, míg másik részük szívesen vágna bele piacra is termelő mezőgazdasági termelésbe. Utóbbiak helyzetét nehezíti, hogy a tanyák körüli földeket a régi tulajdonosok korábban sorra értékesítették, így többnyire 5-6 ezer négyzetméternyi maradt az ingatlanok környezetében. Ezek pedig inkább csak a saját szükségletre való termelésre elegendők. Az ügyvezető szerint több, olcsóbb tanyát kereső vevő hivatkozik az említett pályázattal elnyerhető állami forrásra, mellyel korszerűbbé szeretné tenni a kiszemelt ingatlant.