Rege Mihály, aki az Airbnb-n kínált lakások kiadásával, kezelésével és üzemeltetésével is foglalkozó U&B Management tulajdonosa és ügyvezetője, elmondta: a szövetség tagjai saját lakásuk mellett más tulajdonosoknak is vállalják lakásuk profi üzemeltetését. Céljuk a szürke- és feketezóna visszaszorítása, hogy az adózási és egyéb szabályokat mindenki maradéktalanul betartsa.

Tagjaik számára például előírják majd, hogy alapterülettől függetlenül 8 személynél többet nem szállásolhatnak el egy lakásban, mert ennél nagyobb társaság egy lakóházban problémás lehet. "Szeretnénk, ha végre nem mosnák össze a tevékenységünket a hostelek világával, amelyek gyakran több tucat embert szállásolnak el és nyilvánvalóan nem lakóházakba valók, de általában is kérdéses, hogy a hostelekben megszálló legénybúcsús és egyéb csoportok mennyire gyakorolnak pozitív hatást a hazai turizmusra".

Előírják azt is, hogy a lakáskiadók éjjel-nappal elérhetőek legyenek mind a vendégek, mind a szomszédok számára. A vendégeknek szigorú házirendet kell elfogadniuk, vállalva, hogy ha nem tartják be, el kell hagyniuk a szállást. A szövetség szeretne együttműködni a törvényhozókkal is, bízva abban, hogy szabályzatuk jó alap lehet a jogszabályok ésszerű alakításakor.

A közösségi szálláshely szolgáltatás egyre jelentősebb méreteket ölt a turisztikai piacon. A BDO Magyarország tanácsadó cég elemzése szerint Budapesten 2010 és 2015 között megduplázódott a közösségi szálláshely kapacitás, az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy hatszorosára nőtt. A magyar fővárosban 2015-ben 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a közösségi szálláshelyeken, míg a szállodákban közel 8 milliót.

A magyar adóhatóság nemrég azt közölte, hogy az Airbnb székhelye szerinti ír adóhatóságtól kapott adatok szerint 2015-ben csaknem 4500 magyar szállásadó állt kapcsolatban az Airbnb-vel, akik összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjaikat. Az Airbnb-hálózat magyar szállásadói 2015-ben 6 milliárd forint bevételt szereztek, az adóhivatal szerint azonban az adóbevallások ennél jóval kisebb összeget tartalmaznak.

A közösségi szálláshelyek főképpen a középkategóriájú hoteleknek jelentenek komoly konkurenciát. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tavaly egyebek mellett azt javasolta, írjanak elő a szállodákéhoz hasonló bejelentési kötelezettséget a magánlakások bérbeadóinak. Azt is javasolták, tiltsák meg a bérlakások rövid távú bérbeadását, illetve a társasházak esetében legyen kötelező a többi tulajdonos hozzájárulásának beszerzése.

Rege Mihály szerint azonban két különböző iparágról van szó. A rövid távú lakáskiadásra jelenleg is szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeknek a tapasztalatok alapján történő átalakítása indokolt lehet, a szállodákra vonatkozó szabályok alkalmazása egy másik tevékenységre azonban értelmetlen. Olyan szabályokat is szeretne a szállodaszövetség elfogadtatni, amik a hotelekre egyáltalán nem vonatkoznak, például a turisztikai célú lakáskiadást évente 60-90-120 napban limitálná, amelyeknek nehéz objektíven megindokolni a jogosultságát.

Arról, hogy az elmúlt években több külföldi nagyvárosban is korlátozták a turisztikai célú lakáskiadás időtartamát, egyes helyeken pedig megtiltották vagy engedélyhez kötötték, kifejtette: a szabályok szigorításával mindenhol az adott városban létrejött akut, és a város egészét érintő bérlakásproblémára próbáltak valamiképpen reagálni. Budapesten azonban egyáltalán nincs ilyen jellegű bérlakásprobléma. A rövid távú lakáskiadás szinte csak a legbelső - leginkább az 5., 6. és 7. - kerületekre koncentrálódik, a maradék 20 kerületet gyakorlatilag egyáltalán nem érinti.

Ezekben a belső kerületekben - amelyek egyébként is hagyományosan minden országban az idegenforgalom és a kereskedelem központjai - is nehéz megítélni, hogy a 10-20 százalékra becsült árdrágulás mennyire írható közvetlenül a rövid távon kiadott lakások számlájára, és mennyire köszönhető az adott kerületek általános fejlődésének és egyéb ingatlanpiaci trendeknek. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a rövid távú lakáskiadásnak nagy szerepe van az említett kerületek fejlődésében, hiszen az ott megszálló turisták sokkal inkább igénybe veszik az adott környék vendéglátóipari, szórakoztató és kiskereskedelmi egységeit is.