Összesen több mint 32 milliárd forintért kötött szerződést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leányvállalata a Raw Development nevű céggel a budapesti Széll Kálmán téren található műemlék épület, a Postapalota felújításának második ütemére - írja a Telex.

A megkötött szerződések nem nyilvánosak, az MNB leányvállalata a bank felügyelőbizottságának sem adja ki ezeket.

Kapcsolódó

Egy vizsgálati dokumentum viszont felfedi a beruházás néhány fontos részletét: a dokumentum szerint a projekt költségei közel 70 százalékkal emelkedtek az eredetileg tervezetthez képest. A beruházás költsége 13 milliárd forinttal meghaladta az előirányzott összeget, ráadásul nem készültek hozzá gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok sem.

Az MNB annak ellenére hagyta elszaladni a beruházás költségeit, hogy az építkezésre költött hatalmas összeg közpénz, ahogy minden, a Magyar Nemzeti Bank cégei és alapítványai által kezelt vagyon. A Postapalota nemrég befejezett felújításának részletei a 2021 decemberében kiadott vizsgálati jelentésben olvashatók, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja, Nyikos László készített az általa felkért szakértők vizsgálatának bemutatására.

Az építkezésről szóló vizsgálati jelentés kimondja: a szerződések ismerete nélkül nem megítélhető, hogy a projektben a közpénz és a közvagyon felhasználása mennyire volt átlátható és elszámoltatható. Az építkezést megrendelő MNB-Ingatlan azonban ezeket a szerződéseket saját tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának sem adta ki, mert szerintük ezek nem a bank szervezeti keretein belül születtek, így nem az MNB belső dokumentumai. A cég emellett korábban kérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától a beruházás teljes második ütemének mentesítését a közbeszerzés alól, amibe a bizottság bele is egyezett.

Az MNB-Ingatlan a Direkt36 kérdéseire tagadta a vizsgálati jelentés azon állítását, mely szerint a beruházás második üteméhez nem készültek gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok. Válaszukban azt írták, a dokumentációnak része volt az előzetes költségbecslés és a gazdasági hatásvizsgálat is. Ezeket a dokumentumokat a cég nem küldte el a Direkt36 kérésére, indoklásuk szerint ezek nem nyilvánosak.