A különböző épületelemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó új, szigorúbb követelmények jelenleg még csak az uniós, illetve a központi költségvetési forrásokból finanszírozott felújításokra vonatkoznak, ám két év múlva már minden társasházi felújítás esetében az új előírásoknak kell megfelelni. A szigorodó kritériumok teljesítése ugyanakkor nem csupán kötelezettséget jelent a lakóközösségeknek, hanem lehetőséget is biztosít  rezsiköltségek jelentős és hosszú távú csökkentésére - emelik ki a Házfórum.hu társasházszakmai fórum és a Társasházi Háztartás szaklap szakértői.

A lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó kritériumok szigorításának első szakasza már folyamatban van, a felújításban gondolkodó társasházaknak és lakásszövetkezeteknek pedig érdemes már most felkészülniük a két éven belül esedékes második lépésre is.

Kapcsolódó

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ugyanis két lépcsőben szigorítja a hazai épületenergetikai előírásokat: az új, korábbinál szigorúbb határértékeknek 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében kell megfelelni.

Azonban a 2018. január 1-jével kezdődő második szakaszban már minden energetikai korszerűsítésbe belevágó hazai társasháznak teljesíteni kell az új előírásokat. 2020. december 31-ét követően pedig minden új építésű épületnek meg kell felelnie az úgynevezett "közel nulla energiaigény" kritériumának.

A legfontosabb változás az úgynevezett hőátbocsátási tényező csökkentése, amelynek célja, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson a kinti környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetőek. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára.

A szomszédoknál már régóta él a szigor

A Házfórum.hu Sárvári Marcell szakértője elmondta: Régiós összehasonlításban Magyarország ma még jelentős elmaradásban van az épületállomány épületenergetikai hatékonyságát tekintve. Ezt tükrözi az a tény is, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban már 2008 óta érvényben vannak azok a követelmények, amelyek Magyarországon csak 2018-tól lesznek hatályban.