Hazánk EU tagságának egyik alapfeltétele volt a Natura 2000 elnevezésű, európai természetvédelmi területeket magába foglaló hálózathoz való csatlakozás. Alig egy évtizeddel később, a győri Audi-beruházás kapcsán megsemmisült Natura 2000 terület után, a Normafán tervezett komplex szabadidőközponttal már a második uniós védettséggel rendelkező élőhelyet veszélyeztetjük - állítja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Budakörnyéki Natúrpark, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Greenpeace, a Védegylet és a WWF közös szakértői anyagában, amelyet a beruházás természetre gyakorolt hatásáról készítettek.

A Budai Tájvédelmi Körzet részét képező Normafa és környéke a biológiai sokféleség egyik utolsó bástyája a fővárosban, amely országos viszonylatban is egyedülálló. Az ország középső részén ez az egyik legértékesebb természetes, illetve természetközeli élőhely-együttes, amely hazai és európai viszonylatban is kiemelt jelentőségű.

Nagyságrendel nő a terhelés a Normafán túl is

A sport és a természetvédelem még jól megfért egymással a XX. század elején, amikor a síelés és a szánkózás népszerűvé vált, mivel akkor Budapest lakossága még csak megközelítőleg egymillió fő volt, a síelés pedig egy viszonylag szűk réteg hobbijának számított. A pályák növényzetének kézi kaszálása pedig kifejezetten segítette a biológiai sokféleség fennmaradását.

A jelenlegi, jóval szélesebb tömegek kiszolgálását célzó tervek megvalósulása esetén a terület nagyságrendekkel nagyobb terhelést fog kapni, a pályák modern technikai előkészítése pedig nem is hasonlítható össze a korabeli, a természetet kímélő szabadidős tevékenységgel. A beruházás előkészítő dokumentációjában is szerepel az a megállapítás, hogy már a jelenlegi nagy látogatottság is jelentős zavaró hatást gyakorol az élővilágra.

A projekt tovább fogja növelni a környezetvédelmi, természetvédelmi és szociális problémákat, mivel nem csak a beruházás által közvetlenül érintett területeken fogja éreztetni hatását (megnövekedett forgalommal járó zaj és károsanyag-kibocsátás, vízelvezetési problémák hóolvadáskor az alacsonyabban fekvő városrészeken stb.), hanem a Normafa tágabb szomszédságában is.

Alpesi sícentrum vs. Normafa

A szakértők hangsúlyozzák, nem állja meg a helyét az az érvrendszer sem, amely az alpesi síközpontokkal való összehasonlításra épít. Az alpesi sípályák és a Normafa között az egyik alapvető különbség, hogy előbbiek nagy kiterjedésű természetes vagy természetközeli területekbe ékelődve találhatók, így a síelés céljából intenzíven használt terület élővilágának megújulása a környező területekről biztosított.  A rendkívül kis kiterjedésű, speciális mikroklímával rendelkező Normafa esetében azonban a növény- és állatvilágnak nincs honnan pótlódnia, így e ritka életközösség megmaradása a projekt megvalósulása esetén erősen kérdésessé válik.

A természetvédelmi szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásán túl a beruházás tervei a hazai természetvédelmi jogszabályokkal is ütköznek - melyek hatálya alól éppen ezért a napokban igyekeznek kivonni a Normafát.

Inkább a meglévő síközpontokat kellene támogatni

A szakmai anyagot készítő szervezetek álláspontja szerint a terv jelenlegi formájában veszélyezteti a Normafa természeti értékeit, emellett ütközik a hazai és nemzetközi jogszabályokkal is. Az aláíró szervezetek ezért a beruházást ebben a formájában rendkívül károsnak tartják, és nem támogatják.

A Normafán jelentkező szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos igények kielégítésére olyan természetbarát fejlesztési tervek megvalósítását javasolják - különös tekintettel a környezeti nevelésre -, amelyek nem veszélyeztetik a közös természeti örökségünk hosszú távú fennmaradását. Javasolják továbbá, hogy a Normafa fejlesztésére szánt összegből az állam a már létező és gazdaságosabban, környezetbarátabb módon működtethető síközpontok fejlesztését támogassa.