Adott két ingatlan a Tisza partján, de csak az egy egyik fekszik közvetlenül a folyó mellett, a másik attól beljebb határos az előzővel - így indul a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.

A hátrébb lévő ingatlan tulajdonosa szeretne stéget építeni a folyóra és kapóra jön neki, hogy a szomszéd anyagi zavarba kerül. Ad is neki kölcsön 60 napra 7,5 millió forintot. Ezzel egy időben jelzálogot jegyeztetnek be a parti telekre és kikötik a kölcsönadó vételi jogát. Amennyiben a kölcsön felvevője nem fizetne, akkor 10 millió forintért a távolabbi telek tulajdonosáé lesz a parti telek is, amelynek a vételárából már 7,5 milliót kifizetett.

Kapcsolódó

Miután a kölcsön felvevője nem fizetett, a kölcsönadó kifizette a 10 millióból hiányzó részt, és övé lett a parti telek, amelyet a földhivatalban a nevére is írtak. Miután a parti telek egy kft.-é volt és annak új tulajdonosa lett, ez utóbbi a bírósághoz fordult, kérve a kölcsönszerződés és a vételi jogot alapító szerződés érvénytelenségének a megállapítását, elsődlegesen annak jóerkölcsbe ütköző volta, másodlagosan színleltsége, harmadlagosan pedig az arra vonatkozó kötelező alakiság megsértése miatt. Kérte továbbá az eredeti állapot helyreállítását, a tulajdonjoga visszajegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és vállalta a 10 millió forint vételár visszafizetését a tulajdonosnak.

Az első fokú bíróság elutasította a kft. új tulajdonosának keresetet. Ítéletében hivatkozott arra, hogy a szerződő felek szabadon dönthettek arról, milyen tartalmú szerződést kötnek, döntésük kockázatát pedig maguk kötelesek viselni. Önmagában egy hátrányos tartalmú szerződés megkötése még nem tekinthető tisztességtelennek és az nem ütközik a jóerkölcsbe sem.

A kft. új tulajdonosa fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerőre emelte az első fokú ítéletet. Ezt követően felülvizsgálatot kért a Kúriától, de nem járt jobban. A belső telek tulajdonosa végérvényesen kijutott a Tiszához, amelyre stéget építhetett.