A német-dán határon belépőknek a november 11-ig tartó ideiglenes időszakban ritkábban kell felmutatniuk személyazonosító okmányaikat. A dán-svéd határon pedig teljes mértékben felhagynak a határellenőrzéssel.

Az ország igazságügyi minisztériuma szerint a határátkelők ritkább ellenőrzésével a rendőrség hatékonyabban tud a bűnüldözésre összpontosítani.

A schengeni övezetben valójában nincsenek állandó ellenőrzőpontok a határokon, az idetartozó 27 országnak legfeljebb hat hónapig van lehetősége határellenőrzést bevezetni a közbiztonságot érő komoly fenyegetés esetén. Ennek letelte után az intézkedés meghosszabbításához az adott országnak ismételten bizonyítania kell a súlyos biztonsági fenyegetés fennállását.

Koppenhága 2016 januárjában döntött a határellenőrzés visszaállítása mellett, azután, hogy a szomszédos Svédország szintén így tett, ami Dánia felé terelte a Németország felől érkező bevándorlókat.

Több kritika is érte Dániát a német határon különböző indoklásokkal bevezetett szigorú határellenőrzés miatt, miután a helyi rendőrség a határon található 13 átkelőhely mellett a vonatokat, a kompkikötőket és a közös szárazföldi határszakaszokat is rendszeresen átvizsgálta. A flensburgi Európai Egyetem jelentése szerint a dán határellenőrzések túlságosan szigorúak voltak.

A dán kormány szerint a dán-svéd határtól eltérőn a németországi szakaszon korlátozott ideig azért maradnak még érvényben a szigorúbb beléptetési szabályok, mert az ukrajnai háború miatt kialakult bizonytalan helyzet mellett nagyobb mértékű a terrorfenyegetettség és a migrációs nyomás is.