A Napi Gazdaság csütörtöki cikke

Mint ismert, a GVH a múlt hét végén jelentette be, hogy vizsgálatba kezd az ügyben. Lapunk is többször foglalkozott már azzal, hogy tavaly február óta a Visa hátrányba került a kártyakibocsátó bankoknak a kártyás fizetések után járó díj (interchange-díj) miatt, mivel az lényegesen alacsonyabb, mint a MasterCard hasonló díjai. Ennek oka az, hogy míg a MasterCard esetében a kártyacégnek joga van adott országra szóló IC-díjat megállapítaniuk, a Visa esetében erre csak akkor lenne mód, ha megalakulhatna a Visa Hungary National Executive and Board − ez lenne jogosult a magyarországi díjat megállapítani. Amennyiben ez a nemzeti testület nem áll fel, a Visa az EU-val történt megállapodása értelmében a határon átnyúló tranzakciókra érvényes IC-díjat köteles alkalmazni.

Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője korábban lapunknak úgy vélekedett, hogy a magyarhoz hasonló fejlődő piacokon az ésszerű IC-díj közelebb áll a MasterCard által alkalmazotthoz. A Visa azonban több mint egy év alatt sem tudott előrelépni a nemzeti testület megalakítása érdekében, miután a partnerbankok emlékében még élénken él a 2009-es kartellbírság, így csak akkor lennének hajlandóak belépni ebbe a testületbe, ha a GVH-tól jogi garanciákat kapnak, hogy nem varrnak a nyakukba kartellvizsgálatot, ha csatlakoznak a boardhoz.

A fenti garanciák helyett érkezett a vizsgálat híre, ami még inkább kétségessé teszi, hogy valaha is sikerülhet még bankokat közös asztalhoz ültetni ebben a kérdésben. Pedig − hangsúlyozzák a szakemberek − a túl alacsony szinten meghúzott IC-díj is versenytorzító, tekintve hogy a kisebb hitelintézetek számára amúgy is komoly kiadással járó, igen költséges bankkártyarendszer fenntartása még komolyabb veszteséget okoz. Ma már hitelintézet nem tud ügyfelet akvirálni bankkártya-szolgáltatás nélkül, a fentiek miatt ugyanakkor komoly a veszély, hogy alacsony IC-díj mellett a nagybankok verseny nélkül nyernek piacot.