A külgazdasági és külügyminiszter ezt maga jelentette be az MNB által alapított Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány klubeseményén.

A miniszter sikeresnek nevezte a keleti nyitást, amely szavai szerint "megnyitotta az ajtókat a gazdaság szereplői előtt". Emiatt döntött úgy, hogy a külgazdaság-orientált külpolitika következő szakaszba lépéséhez javasolja a déli nyitás politikájának elindítását.

Egy éven belül négy új nagykövetség (Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola) és hat kereskedőház (Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya) nyílik. Az idén kilenc gazdasági vegyes bizottsági ülést tartanak a két térség országaival, és az innen érkező diákok számára 660 ösztöndíjas hely nyílik meg a magyar egyetemeken.

A miniszter a keleti nyitás politikájával kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar nemzetgazdasági és külgazdasági szempontból mindig is elsőszámú marad az európai-transzatlanti kapcsolatra fokuszálás, ugyanakkor emellett Magyarország megfelelő szorosságú kapcsolatokat épített ki a keletre lévő térségekkel is.

A KSH-adatokból az látszik, hogy 1 milliárd dollárral csökkent a kelet felé irányuló kivitel, azonban Szijjártó felhívta a figyelmet, hogy a keleti nyitás stratégiája nélkül - az ukrajnai válság, a Nokia-gyár bezárása és az Oroszországgal szembeni szankciók miatti embargó hatására - a visszaesés 1,6 milliárd dollár lett volna. A miniszter sikerként említette azt is, hogy a beruházások mértéke 14 százalékkal, 5216 milliárd forintra nőtt 2014-ben. Az 55 stratégiai megállapodásból 11-et a keleti nyitás országaiból érkező vállalatokkal köttöttek, amely társaságok magyarországi beruházásai elérték a 6,4 milliárd dollárt és az együttműködés óta 4900 új munkahelyet teremtettek.