A jelöltállítás, így az ajánlásgyűjtés pedig azért volt fontos a számukra, mert a társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepelt január végén, ebből százat vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság, ennyi szervezet szerzett jogot arra, hogy hivatalos jelöltet indítson. A jelöltállítás hétfő délutáni határidejéig a százból 23 nem jelentett be jelöltet a választókerületi választási bizottságoknál.

Kapcsolódó

A pártok "létén", valamint az országgyűlési mandátum megszerzésén túl azért is fontos az áprilisi parlamenti választás, mert - ugyancsak a párttörvény alapján - a pártok állami költségvetési támogatásra jogosultak.

A pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján. (Iszonyú pénzt nyúlhatnak le most a kamupártok.)

A törvény szerint az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani.

A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely nem szerzi meg a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát.