Magyarország az IMF-fel akarja megmentetni magát címmel berlini keltezésű tudósításban számolt be a Financial Times Deutschland (FTD) kedden arról, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap vizsgálja a magyar kormány pénzügyi támogatásra vonatkozó kérését. A lap úgy értékelte: a segítségkérés azt mutatja, hogy az ország vezetése tanácstalanul áll a piacok növekvő nyomásával szemben. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi választási győzelme után véget vetett a valutaalappal való, addigi együttműködésnek. Az európai adósságválság azonban Magyarországot is véleményének megváltoztatására kényszerítette - írta az FTD, idézve a nemzetgazdasági minisztérium közleményét, amely szerint a gazdasági növekedés támogatását célzó lépésről van szó. Az újság ugyanakkor német szakértőket is idézett, akik kételyeiknek adtak hangot a magyar makroökonómiai helyzettel kapcsolatban.

A Natixis bank véleményét ismertette kedden a Magyarország és az Nemzetközi Valutalap (IMF) közötti tárgyalások kapcsán a Le Figaro. A hivatalosan egyelőre csak - mint arra a konzervatív francia lap emlékeztetett - biztosítási kérelemnek nevezett EU- és IMF-támogatásnak az a célja, hogy megkönnyítse az ország adósságának finanszírozását a piacokról.

Kapcsolódó

Miután Magyarországot a nagy hitelminősítők negatív kihatású megfigyelés alá vették, Juan Carlos Rodado, a Natixis elemzője úgy véli, hogy a piacok már megelőlegezték a magyar szuverén adósbesorolás leminősítését a bóvli kategóriába. A lap hangsúlyozza, hogy Magyarország egyre nehezebben tudja a 82 százalékra emelkedett GDP-arányos államadósságát a piacokról finanszírozni: a tízéves lejáratú állampapír hozama hétfőn meghaladta a nyolc százalékot, a forint augusztus óta 16 százalékot veszített értékéből az euróval szemben, az exportja miatt az eurozónától nagyon függő magyar gazdaság növekedési perspektívái pedig jelentősen romlottak. A Natixis 2012-re 0,3 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedést jelez előre a 0,5 százalékos brüsszeli prognózissal szemben. A lap arra is kitért, hogy a magyar fogyasztók a forint összeomlását közvetlenül megérzik, miután az ország a szomszédainál jelentősebb mértékben adósodott el külföldi devizában: a magyar hitelek 65 százalékát vették fel svájci frankban vagy japán jenben, míg Csehországban csak 13 százalékos ez az arány. A Le Figaro azt is megemlítette, hogy a Natixis szerint Orbán Viktor kormányzása rontotta a befektetői hangulatot.

A The Wall Street Journal című üzleti napilap európai kiadása kedden azt írta, hogy Orbán Viktor "hazafias" gazdaságpolitikája "olyan gulyás, amelyben keverednek az értelmes gondolatok a populista dumával". A cikk felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítő intézetek az aggodalmuk legfőbb forrását a politika kiszámíthatatlanságában jelölték meg, és megjegyezte, hogy az eurózóna problémáinak súlyosbodása miatt a hitelpiacok idegesek. A WSJE szerint "Orbán a kételkedők érett célpontjává tette Magyarországot".

A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap keddi számában címoldalon, Magyarok bajban főcím alatt számolt be arról, hogy a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult pénzügyi segítségért. A lap külpolitikai rovatában Orbán üt a baloldalra címmel külön írásban foglalkozik azzal a törvényjavaslattal, mely kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel a volt állampárt terhelhető. A beszámoló szerint az IMF-segítség kérésében nem lenne semmi meglepő, hiszen az unió gazdagabb országai is nemzetközi támogatásért folyamodnak, ha a magyar kormány 2010 nyarán nem mondott volna le nyilvánosan az IMF és az EU támogatásáról az ország gazdasági szuverenitása visszaszerzésének jegyében.

Magyarország pénzügyi nehézségeiről szólva a szerzők kitérnek arra, hogy ezek a Gyurcsány-kormány felelőtlen költekezései miatt keletkeztek. Az MSZP felelősségét kimondó törvényjavaslattal az Orbán-kormány valószínűleg egyrészt a gazdasági válságról szeretné elterelni a figyelmet, másrészt azt a gyanút kelti, hogy a Fidesz az MSZP vagyonát szeretné elvenni, amikor alkotmányba foglalja, hogy a kommunisták által végrehajtott kisajátítások törvénytelenek voltak - írta magyar véleményekre hivatkozva a lengyel újság. A lap kitér a kisebb parlament létrehozása ügyében benyújtott törvényjavaslatra is, amely szerinte meg fogja nehezíteni a független jelöltek indulását a jövőbeli választásokon.