A felmérés szerint a környező országok lakosaihoz képest továbbra is a magyarok aggódnak leginkább (80 százalék) a megélhetési költségek miatt, ugyanakkor itthon most sokkal kevésbé tartanak a rezsiárak emelkedésétől, mint más országokban. Míg Csehországban és Romániában épp a rezsiárak növekedésétől félnek főleg a válaszadók, Magyarországon - Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan - az élelmiszerárak növekedésével magyarázzák a megélhetési költségek növekedését a Provident újabb kutatása szerint.

A régió egyes országaiban a munkahely elvesztésének félelme továbbra is sokakat foglalkoztat (Románia 17 százalék, Csehország 20 százalék), a magyar válaszadók viszont a tavalyihoz hasonlóan kevésbé tartanak ettől (4 százalék).

A régió országaiból érkezett válaszokkal összhangban a magyar válaszadók többsége szerint a következő egy év során az ország gazdasági helyzete ugyanolyan vagy kicsit rosszabb lesz, mint jelenleg, de a fél évvel ezelőtti felméréshez képest számottevően, 45-ről 29 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a jelenleginél. Eközben azonban közel megduplázódott azok aránya (7-ről 13 százalékra nőtt), akik szerint valamivel jobb lesz az ország helyzete. A magyarok legendás pesszimizmusa ellenére meglepő, hogy Mexikó kivételével valamennyi vizsgált országban többen gondolták úgy, hogy valamivel, vagy sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a következő évben, mint Magyarországon.

A válaszadók az ország gazdasági teljesítményénél optimistábban ítélték meg a saját háztartásuk jövőbeni anyagi helyzetét: több mint negyedük (27 százalék) gondolja azt, hogy kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele, ez az érték is 3 százalékkal javult a fél évvel ezelőtti méréshez képest. Elsősorban több munkaóra és új munkahely lehetőségére alapozzák a bizakodást. Már nem mondható, hogy a magyarok a legpesszimistábbak, hiszen jelentősen, 41-ről 28 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint rosszabb lesz a háztartása anyagi helyzete a következő egy év során. Mindez azért is érdekes, mert a túlnyomó többségnek (90 százalék) nincs semmilyen megtakarítása, ami regionális összevetésben a legrosszabb eredmény.

Az ügyfelek vélekedése szerint a hitelfelvétel regionális összevetésben továbbra is hazánkban (62 százalék) és Romániában a legnehezebb, bár jelentősen nőtt az e tekintetben bizonytalanok száma (18 százalék) az előző évhez képest (12 százalék). A magyar válaszadók közel felének teljes hitelösszege - az ingatlan alapú hiteleket és a családtól, barátoktól kapottakat nem számítva - nem haladja meg a 400 ezer forintot, míg a válaszadók 20 százalékának 2 millió forintnál nagyobb hiteltartozása van. Hitelt a vizsgált körben jövedelemtől függetlenül vesznek fel.

A magyar válaszadók 48 százaléka hitelt váratlan kiadások miatt venne fel, míg 29 százalék a lakhatással kapcsolatos kiadások miatt, ami meggondoltabbnak és racionálisabbnak mutatja őket a környező országok hitelt felvevőinél. A magyarok 95 százaléka alaposan meggondolja, mielőtt hitelt venne fel, és közel 2/3-a kevesebb hitelt vesz fel, mint amennyit kaphatna.