A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az uniós átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is - számol be a Tárki tanulmányáról a 444.hu.
Ez azt is jelenti, hogy 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben Magyarország nem lépett előrébb - derül ki a Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György által készített anyagból. Ennek következményeként a társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít.A magyarok háromnegyede szegény, ez pedig még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.
Azokat a háztartásokat szokták a szegsényégi küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban. Persze más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, Finnországban vagy Luxemburgban - jegyzi meg a cikkíró.
A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve