Becker Dávid, a Magyar Kardiológiai Társaság főtitkára a megelőzésre hívta fel a figyelmet, mivel a fiatalkori rászokás jelentősen megnöveli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Nyilván ahány dohányos család van, annyi gyereket érint a passzív dohányzás. Sajnos nem ritka, sőt, egyre gyakoribb már kisgyerek és gyerekkorban a krónikus légúti betegségek megjelenése, azt asztma vagy asztmaszerű betegségek megléte és súlyosbodása - figyelmeztetett Becker.

Kapcsolódó

Hosszabb távon pedig minden olyan mellékhatás, ami a dohányzásnak egyébként is mellékhatása, megjelenhet. Ilyen a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek megjelenésében is szerepe lehet a passzív dohányzás - mondta a főtitkár az InfoRádiónak.

A passzív dohányzás mellett az aktív dohányzás is veszélyezteti a gyerekeket. Már a 12 évesek 4-5 százaléka dohányzik, és ők nemcsak egyszer kipróbálták azt. A 14-15 éves korosztályban pedig már 20 százalék körül van ez az arány, amit a főtitkár döbbenetesen magas aránynak tart.

Ez az arány 18-20 éves korig folyamatosan nő. Van olyan korosztály, ahol a 30-40 százalékot is eléri a dohányzók aránya. Jó pár év után kezd csak el csökkenni a dohányzók aránya - mondta Becker Dávid.

Az a tendencia, hogy a 18-20 éves korosztály körében relatíve gyakori a dohányzás, Európa-szerte megfigyelhető, bár sok országban már jelentős mértékben csökken. Míg Nyugat-Európában aránylag hamar abbahagyják a fiatalok a dohányzást, addig Magyarországon magas marad ez az arány.

Ráadásul hiába mondjuk, hogy a dohányosok körében várható élettartam, életkilátás akár 8-10 évvel is rövidebb lehet, ez a 18-20 évest még nem nagyon érdekli, mert számára még annyira elképzelhetetlenül távolinak tűnik az. De amikor majd 40-50 éves lesz, és szembesül a dohányzás súlyos következményeivel, akkor már adott esetben késő" - fogalmazott a Magyar Kardiológiai Társaság főtitkára.