A 10 százalékos rezsicsökkentést részben úgy érte el a kormány, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentette a kötelező átvételi díj (az úgynevezett kát) alól. A kiesett bevételt a többi vevővel, tehát a vállalati szektorral fizettetik meg - fogalmaz blogbejegyzésében Varga Katalin, az Energiaklub projektvezetője. A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételező nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilowattóránként mintegy 1,7 forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. (Ez az átlagos lakossági fogyasztás, azaz havi 120 kilowattóra mellett havi 200 forintot jelentett.) Az úgynevezett kát-díjelemet a megújulók támogatásának szabályozásakor a 2001-es villamosenergia-törvény vezette be, a villanyszámlának 2003 óta része - szolgáltatótól függően "továbbterhelt tétel" vagy például "pénzeszközök" néven.

A jelenlegi megújulóenergia-termelőknek csak az számít, hogy megkapják a kiemelt tarifát, nekik végső soron mindegy, hogy ezt a fogyasztók közül kik finanszírozzák - fogalmaz Varga. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesítő szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesítő termelőkre, valamint az áramimportőrökre és a nem egyetemes szolgáltatásbeli fogyasztóikra hárul az évi mintegy 40 milliárd forintos összeg (a vállalati szektorra újabb 14 milliárd forint teher került).

Elhibázott lépés a rezsicsökkentés

Az Energiaklub korábban is közölte, a 10 százalékos rezsicsökkentést elhibázott lépésnek tartja, mivel az nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelentős áfabevétel-kiesést okoz az államnak. A díjelemek átcsoportosítása és növelése pedig megemeli a vállalati szektor energiaköltségeit, tovább rontja a versenyképességüket.