"Menekültek esetén beszélünk politikai menekültekről, ők olyan emberek, akik politikai okokból menekülnek el az országukból, üldözik őket. Ezenkívül vannak más okokból menekülők is. Vannak, akik vallási, faji okokból, nemzeti hovatartozásuk, egyéb társadalmi csoporthoz való tartozásuk, üldöztetés miatt válnak menekültté. Nagyon sok egyéb migráns is van, egy részük gazdasági okból: munkavállalás, vállalkozás céljából megy egyik országból a másikba, de lehet tanulás, házasság vagy családi, együttélési oka is" - magyarázta a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

"Az elmúlt két évben meredeken, több mint tízszeresére nőtt azoknak a száma, akik Magyarországon menedékkérőként jelennek meg. Jönnek egyrészt Koszovóból, másrészt Afganisztánból és Szíriából egyre nagyobb számban. Ezek mind olyan országok, ahol vagy polgárháborús konfliktusok dúlnak és egész népcsoportokat üldöznek el, vagy pedig ahogy Koszovó esetében: nagyon rosszul működik a gazdaság és a politikai rendszer, így az etnikai feszültség rendkívül magas" - jelezte Kovács András.

Hozzátette: a menekültek legnagyobb része nem marad Magyarországon, legtöbben Nyugat-Európába tartanak, úgy érzik, ott nagyobb eséllyel tudnak boldogulni, a gazdasági helyzet és a munkavállalási lehetőségek is kedvezőbbek, mint itt.

"Azt is látjuk, hogy a magyar hatóság csak nagyon kis hányaduknak ad menekültstátuszt, illetve más típusú védelmet. A koszovóiak esetében ez gyakorlatilag nulla, Afganisztánból és Szíriából érkezők esetében lényegesen magasabb a szám, de a sokezres kérelemhez képest csak néhány száz emberről beszélhetünk évente, aki védelmet kap. Egy részük itt marad, megpróbálkoznak azzal, hogy munkát, lakást találjanak, de a nehézségek hatására közülük is sokan továbbmennek Nyugat-Európába - mondta a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.