Kapronczai István hangsúlyozta: a mezőgazdaság ugyan csupán a nemzeti össztermék 3-4 százalékát állítja elő, ám a ráépülő szektorokkal együtt 800 ezer ember megélhetését biztosítja, ezért stratégiai ágazat. Ebben a helyzetben szerencsésebb agrárbizniszről beszélni, ugyanis az élelmiszeriparral, a mezőgazdasági-vegyiparral és kereskedelemmel együtt az ágazat már a GDP 11-12 százalékát jelenti - tette hozzá.

Kifejtette: az élelmiszergazdaság az elmúlt évtizedekben világszerte stratégiai ágazattá vált. Ezt az is mutatja, hogy az ezredforduló óta ugrásszerűen megnőtt az élelmiszerek ára. Ezzel párhuzamosan, mintegy 40 százalékkal nőtt a világ élelmiszertermelése. A magyar agrárágazat teljesítménye viszont 20 százalékkal csökkent - emelte ki.

Úgy vélekedett, a magyar mezőgazdaság fejlődésének feltétele, hogy megtalálják a termelők a piaci réseket, hiszen Magyarország a világ agrárexportjának csupán 0,8 százalékát adja, így nem tud ármeghatározó mennyiséget termelni.

Közlése szerint a szőlő-bor ágazat ugyancsak visszaesett az elmúlt két évtizedben, miközben stagnált a világ bortermelése. Jelenleg az 1989-es szint mintegy 60 százalékát produkálja az ágazat.

A világ borexportjából a korábbi 1,6 százalékkal szemben, mindössze 0,3 százalékkal részesedik a magyar borágazat, és ez odavezetett, hogy mára nettó borimportőrré vált Magyarország - mondta Kapronczai István.

A tanácskozáson a Bükki, az Egri, a Mátrai és a Tokaji borvidék termelőit érintő növényvédelmi és gazdálkodási szakkérdésekkel foglalkoznak.