Abból indultunk ki, hogy a keresztnév - éppúgy, mint az öltözködés, vagy a viselkedés számos láthatatlan eleme - távolról sem véletlenül alakul ki. A keresztnevek esetében a szülők a névadáson keresztül is valamilyen módon a maguk társadalomban elfoglalt helyzetüket próbálják kifejezni - emelte ki a kutató.

Sik Endre a tendenciákkal kapcsolatban elmondta: az emberek szeretnek az individualizálódás jegyében olyan neveket adni a gyermekeiknek, amik megkülönböztetik őket mindenki mástól. Egy másik tendencia a média hatása a névadásra: a tévésorozatokban előforduló, nagyon egzotikus nevek megjelenése is egyfajta társadalmi hatás eredménye.

Kíváncsiak voltunk a nevek ritkaságának előfordulására, és valóban azt találtuk, hogy a fiatalabb korosztály nagyobb eséllyel kap ritka neveket. Ritka neveknek azokat tekintettük, amelyek az összes név legfeljebb egy százalékát adták - mondta a kutató.

A gyakori neveknél a hagyománykövetés azoknak a társadalmi rétegeknek a jellemzője, amelyek a megszokottságot és a társadalomban elfoglalt kiegyensúlyozott helyzetet képviselik - mondta Sik. A gyakori nevek főként az idősebbekre jellemzők.

Azt a nagyon érdekes dolgot találták, hogy a nevek a szubjektív osztályhelyzettel összefüggésben egy-egy U-alakú görbét mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a magukat a legalacsonyabb és a legmagasabb társadalmi státuszúaknak tekintők adtak az átlagosnál gyakrabban ritka neveket. Eszerint úgy tűnik, hogy a ritka név egyfelől egyfajta szegénységkompenzáció, másrészt egy gazdagság-individualizáció által is megerősített társadalmi termék - összegezte a kutató.

A munkaerő-piaci esélyeket is befolyásolja az, hogy milyen nevet adnak a szülők a gyermeknek. Mert bizony a névadás a majdani munkavállalásra is - ha láthatatlanul is, de - kihat - hangsúlyozta Sik Endre.