A Fővárosi Ítélőtábla a február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a január 31-én tartott sztrájk jogellenes volt.

A szakszervezetek közleményükben kiemelték: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mert álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az első fokon a kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét.

Kapcsolódó

Kifejtették: a jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt.

A sztrájktörvény szerint - megállapodás hiányában - a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság megállapítása szerint január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról - írták.

Az érdekvédelmi tömörülések értelmezése szerin a bíróság a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, és elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból első fokra az eljárást.

A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a szakszervezetek közleménye szerint a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának - rögzítették.

Rámutattak: ennek ellenére a másodfokú bíróság - álláspontjuk szerint tévesen - a jogelleneséget az első fokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény, és az arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta.

Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség - írták.