Az államtitkár szerint a lakossági fogyasztókra vonatkozó tagállami szabályozás nem zavarja az elektromos áram piacát, és nem ellentétes az alapdokumentumokkal, így az energiaunióval sem. A versenynek nem a lakossági fogyasztóknál, hanem a nagykereskedelmi piacon kell megvalósulnia. Az energiaunió a tervek szerint a piac támogatására hivatkozva kivezetné a lakossági áram árának tagállami szabályozását, miközben az ellátás felelősségét továbbra is a tagállamoknál hagyná az unióban.

A magyar kormány ezzel nem ért egyet, a drasztikus és gyors kivezetés ellen több tagállam, például Franciaország és Szlovákia is felszólalt. Utalt arra is, hogy 2010 és 2015 között csak azokban az EU-tagállamokban nem drágult a villamos energia a lakosság számára, ahol szabályozták az árakat, tehát a piaci alapú szabályozás az árak emelkedésével járna együtt. Magyarországon ma az egyik legalacsonyabb az áram lakossági ára Európában, a szabályozást mellőző országokban pedig az elmúlt években átlagosan 20 százalékkal emelkedett.

Kapcsolódó

Az államtitkár aggályosnak nevezte azt is, hogy Brüsszel korlátozná az energiamix megválasztásának jogát, mivel a szénszegény energiatermelési módokat eltérő súllyal veszi figyelembe, a megújuló energiának nagyobb kedvezményeket biztosít, mint a nukleárisnak.

Az Európai Bizottság paksi bővítést érintő hétfői döntésére vonatkozó kérdésre válaszolva Aradszki András jogi nonszensznek nevezte, hogy az EU a paksi beruházás kapcsán korábban számon kérte Magyarországon a közbeszerzési eljárás hiányát. A finanszírozással kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a kormány számításai szerint az atomerőmű bővítéséhez nem szükséges állami támogatás - írja az MTI.