A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozata szerint célszerű lenne összehívni a magyar-orosz kormányközi bizottság ülését októberben a kialakult helyzet áttekintésére - mondta Tóth Imre, a tagozat elnöke pénteken a testület ülésén, ahol az orosz szankciók magyarországi következményeit elemezték a tagvállalatok.

Tóth Imre szerint az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az Európai Unió és a magyar gazdaságra, mint ahogyan azt az elemzők várják.( A Napi.hu elemzését, számításait a témában itt olvashatja.)

A tagozat elnöke hangsúlyozta: fennáll a veszélye annak, hogy a szankciók bevezetésével üzleti kapcsolatok szakadnak meg, szünetelnek, nehéz lesz a jelenlegi helyzetet visszaállítani.

Tóth Imre elmondta, a környező országok kamaráival konzultálva úgy látják, hogy a szankciókat komolyan kell venni, és a vállalkozásoknak törvénytisztelő módon kell hozzáállni.

Naivitás azt hinni, hogy a szankció csak Oroszországot érinti kedvezőtlenül - mutatott rá a tagozat elnöke, hozzátéve: negatívan érinti majd az egész Európai Unió gazdaságát, köztük a magyar GDP alakulását - szerinte -, csírájában lassíthatja le a kibontakozóban lévő gazdasági növekedést.

A kamara tagozatának elnöke úgy értékelte, hogy a csökkenő orosz piaci lehetőségek a nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, kisvállalatokat egyaránt érintik, példaként említette a Molt, az OTP-t, az MVM-et, illetve a magyar beszállítókat alkalmazó nemzetközi autógyártókat, mezőgazdasági gépgyártókat. A kamara számítása szerint az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát mintegy ezer hazai kis- és középvállalkozás adja - érvelt a tagozat elnöke.

Kádár András, a déloroszországi régióban működő magyar szakdiplomata a tagozat ülésén elmondta, hogy érződik a kedvezőtlen folyamat a szankciók miatt a térségben. Tájékoztatása szerint míg 2010-ben a déloroszországi régióban 44 millió dollárt tett ki a magyar cégek közvetlen forgalma az ottani cégekkel, 2013-ban 127 millió dollárt volt a kétoldalú kereskedelem, ennek 75 százaléka magyar export, 2014. első negyedévében a magyar export 19 százalékkal bővült 2013. első negyedévéhez képest, ugyanakkor 2014 második negyedévben lenullázódott a többlet, és 16 százalékos visszaesés következett be az előző év második negyedévéhez viszonyíta.

Kádár András azt tanácsolta a cégeknek, hogy vámtarifaszámok alapján vizsgálják át a oroszországi korlátozás alatt lévő termékeket, és ezt egyeztessék a jelenlegi orosz partnerrel is.

Tóth Imre, a tagozat elnöke az MTI-nek elmondta, hogy magyar-orosz vegyesvállalatok létrehozását javasolják és szorgalmazzák, mert ilyen formában az orosz piac könnyebben kezelhető.

A tagozat tagvállalatai eltérő tapasztalatokról számoltak be a szankciók eddigi hatásáról.

Az építőiparban működők úgy látják, hogy bár az orosz állami megrendelésben egyre inkább a ppp-konstrukciók (public-private partnership, vagyis a köz- és a magánszféra együttműködése) jelennek majd meg, de folytatódnak a nagy infrastrukturális beruházások. A magyar vállalatok a nyertes orosz konzorciumok révén tudnak majd továbbra is munkát vállalni.

Ezzel szemben az élelmiszerkereskedelmi cégek képviselői arról számoltak be, hogy eddigi kereskedelmi partnereik harmadik piacról, például Szerbiából származó termékeket keresnek.