A Magyar Közlönyben megjelent AB határozat előzménye az, hogy egy magánszemély "Egyetért-e Ön azzal, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen?" népszavazásra javasolt kérdését a Nemzeti Választási Bizottság 2017. június 6. napján hitelesítette. Az illető át is vett 22 100 aláírási ívet, de csak 21 935-öt adott vissza határidőre a Nemzeti Választási Bizottságnak, ezért az, a hiányzó 165 ív után, darabonként ezer forint, összesen 165 ezer forint bírságoz szabott ki.

A bírságot lehetővé tevő törvényi előírás így szól: legkésőbb az aláírásgyűjtő íveik benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napján a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint. Az AB a bírságra vonatkozó részt 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette, tehát az csak a jövőbeli le nem adott ívekre vonatkozik.

Kapcsolódó

Az AB megállapította, hogy még a kétszázezer aláírás összegyűjtéséhez minimálisan szükséges számú aláírásgyűjtő ív esetén is a szervezőt rendkívül jelentős, 13 334 000 forintos bírság veszélye fenyegeti, az aláírásgyűjtő ívek határidő utolsó napján történő át nem adása esetén. További jogi fejtegetések után az AB megállapította, hogy a bírság a népszavazáshoz való jog aránytalan korlátozását valósítja meg azáltal, hogy a szervezőt fenyegető, csak az átvett aláírásgyűjtő ívek száma alapján becsülhető mértékű és országos népszavazások esetében (rendeltetésszerű joggyakorlás, azaz a népszavazás megtartásához szükséges aláírások összegyűjtésének valódi szándéka esetén) szükségképpen tízmillió forintos nagyságrendű.

A bírság az országos népszavazás szervezőjét még azokban az esetekben is - kimentést nem engedő módon - fenyegeti, ha igazolható, hogy az aláírásgyűjtő ívek leadásának elmaradása a népszavazásban közreműködő valamely személy magatartására, illetőleg a szervező magatartásától teljes mértékben független, elháríthatatlan külső körülményre (vis maior) vezethető vissza. Az ilyen (aláírásgyűjtő ívenként nézve) látszólag alacsony, ám összességében irreálisan magas mértékű bírsággal való fenyegetettség nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a választópolgárokat elriassza attól, hogy gyakorolják az Alaptörvény által is elismert, népszavazáshoz való jogukat.

Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szívós Mária, Varga Zs. András és Sulyok Tamás alkotmánybírók szerint az Alkotmánybíróságnak el kellett volna utasítania az indítványt.