Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott.

A törvény a fogyasztói hitelek érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükséges elszámolást szabályozza, mivel az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkezett a fogyasztók javára. Az elszámolásoknak különböző időpontokban kell lezajlaniuk attól függően, hogy forint- vagy devizahiteleket érintenek, valamint attól, hogy a bank indított-e pert az ügyben, de legkésőbb 2015. szeptember 30-ig, vagy a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük azt az ügyfeleknek. Az elszámolás alapképletét MNB rendelet írja majd elő.

Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli. A bankoknak - az ügyfél kérésére - a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk. Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is, emellett a törvény kamatemelési moratóriumot is hirdet 2016. április 30-áig.

A Fidesz frakcióvezetőjének szeptember közepi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot - nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt - érint. Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot. Rogán Antal szerint ezermilliárd forint körül van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.

Az elszámolási törvény túlnyomó része november elsején lép hatályba.

A Köztárasági Elnöki Hivatal korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy szeptember 29-én érkezett meg a hivatalhoz a jogszabály, és az aláírására öt napja volt a köztársasági elnöknek, azaz a határidő október 4-én járt le.