Januárban 5,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói infláció, szemben a decemberi 4,1 százalékos ütemmel. Ez egy hónap alatt 2,1 százalékos drágulást jelentett - derült ki a KSH keddi adataiból. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők nagy szórással átlagosan 5 százalékra várták az árindexet. Az ugrás a legváltozékonyabb tényezőket figyelmen kívül hagyó maginflációt is megdobta. A havi index még itt is 1,6 százalékra emelkedett, így az éves index is messzi elhagyta a 3 százalékos inflációs cél közeli értékét. Az éves index ugyanis a decemberi 3,3 százalékról 4,9 százalékra ugrott.
Ha csak az áfa emelkedett volna...
Az idei első hónapot már régóta nagy várakozások övezik, ugyanis ekkor jelent meg az árakban a 25-ről 27 százalékra emelt áfa. Az év egészében a piaci elemzők szerint 0,5-1,5 százalékponttal is megemelheti az átlagos éves ütemet, amelyet az adat megjelenése előtt átlagosan 4,9 százalékra vártak. Nem csak az átárazás nagyságrendben nagy a bizonytalanság, hanem annak időzítésében is. Tavasz végéig azonban biztos kifut a folyamat.
Ugyanakkor a változatlan adótartalmú index is megugrott. Egy hónap alatt 1 százalékkal növekedett, az éves indexnél a decemberi 3,3 százalék 3,6 százalékra ugrott. Az áfaemelésen túl ugyanis további tételeknél is történtek lényegi drágulások. Az árindexet többek között az üzemanyagárak is jelentősen megemelték. Egy hónap alatt 5,3 százalékkal emelkedett a benzin és a dízelolaj ára, így az előző év azonos időszakának árait 18 százalékkal haladta meg. E mögött többek között a január elejét jellemző historikus forintgyengülés állt, amikor 320 fölött is tartózkodott a hazai deviza az euróval szemben.
A szolgáltatásoknál is voltak jelentős változások. Decemberhez képest a postai szolgáltatások díjazása is megugrott, átlagosan 12,4 százalékos volt a drágulás, a szemétszállítási díjtételek 3,2 százalékkal növekedtek. A háztartási energiánál átlag alatti (1 százalék) áremelkedés következett be.