A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a vidékfejlesztési források biztonságos lehívása érdekében még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutakat bírságmentes lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál.

A kormány 2023. december 31-ig meghosszabbította az eredetileg ez év végén lejáró határidőt. A döntés értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatályba lépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

Kapcsolódó

A NAK szerint egy olyan egyszerű és költséghatékony eljárás szükséges az engedély nélküli kutak legalizálásához, amely elsősorban az illegális kutak feltérképezését irányozza elő, de egyúttal összhangban van az alkotmányos jogokkal, és nem sérti a visszalépés tilalmát. Ezzel - bár vízgazdálkodási szempontból nem lenne teljes az adatbázis - lehetővé válna a stratégiai vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges ismeretlen vízkivételi pontok, valamint a potenciális szennyezőforrások nagyobb arányú megismerése. Gazdasági szempontból pedig mindez úgy valósulhatna meg, hogy az úgynevezett jegyzői, azaz a házi vízigényt kielégítő kutak legalizálása nem róna anyagi terhet sem az államra, sem az állampolgárokra, a (mező)gazdasági vízhasználat esetében pedig ütemezett és mérsékelt költségviselést jelentene a termelők számára.

A jegyzői kutak ugyan csak közvetve érintik a NAK hatáskörét, azonban mivel a probléma megoldása egy irányba hat, így a köztestület megítélése szerint szakmailag indokolt lenne azokat a mezőgazdasági célú kutakkal együtt kezelni.