A jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön - írta közleményében a Takarékbank. Hozzátéve, hogy a magasfokú feldolgozottság nemcsak a nyereséget növeli, hanem a globális piaci áringadozásokat is csökkenti, és stabilitást, kiszámíthatóságot biztosít az agrárgazdaságnak.

A bank számításai szerint az elmúlt 20 évben a termelői árak átlagos ingadozása három-négyszerese volt a feldolgozói árakénak. A magyar agrárium évente 5-7 százalékkal növeli hatékonyságát, de a meghatározó uniós országokhoz képest 10 százalékos lemaradásban van.

Kapcsolódó

Ezzel összefüggésben a Takarékbank arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság mintegy 75-80 százalékban alapanyagokat vagy alacsony feldolgozottságú termékeket exportál, majd gyakran feldolgozott formában hozza vissza azokat a magyar piacra. Hasonló helyzetből indult a kilencvenes években a lengyel agrárgazdaság, amely manapság túlnyomórészt feldolgozott termékeket ad el külföldre; ezzel a saját gazdaságában tartja a feldolgozással elérhető többletjövedelmet. Ezzel a lengyelek ma már átlagosan a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szintet értek el - egy hektár mezőgazdasági területre vetítve -, ami az agráriumban dolgozók jövedelmén is meglátszik.

A bank elemzői szerint a lengyelországihoz hasonló folyamatok Magyarországon is elindultak; követendő példának tartják a baromfiágazatban az alapanyagtermelést szervező integrátorokat, amelyek folyamatosan biztosítani tudják a magas minőségi sztenderdeket, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztók részéről elvárt nyomonkövethetőséget.

Ugyanakkor a megtermelt broilercsirke is jórészt csak elsődleges feldolgozáson esik át, darabolva, fagyasztva, csomagolva kerül kivitelre, nem pedig prémium késztermékként, tehát még ebben az alszektorban is helye van a feldolgozói beruházásoknak, a termékinnovációnak.

Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője azt közölte, hogy a magyar agrárium területi korlátai miatt nem tud méretgazdaságosságban versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építenie, ahol nem a volumen számít. - Ehhez minőségalapú versenyre, márkázott termékek előállítására, folyamatos termékfejlesztésre és a nyomonkövethetőségre kell koncentrálnia - tette hozzá az üzletágvezető.