Egyelőre fogalma sincs az európai döntéshozóknak arról, hogyan pótolják a Nagy-Britannia kilépése miatt a közös büdzséből kiesé bevételt - fejtegette egy konferencián Róna Péter közgazdász, volt bankár a Magyar Nemzet tudósítása szerint. Németország, Hollandia és mások, akik pótolhatnák a pénzt, nem igazán mutatnak hajlandóságot erre.
Márpedig ha minden így marad, akkor két nagy kiadási tételt csökkenthetnek: a mezőgazdasági támogatásokat és a kelet-közép-európai országok felzárkózását segítő kohéziós alapokat. Ez nagy gond lenne Magyarországnak, amely a GDP-je 5,7 százalékának megfelelő EU-támogatást kap, s még ezzel is csak három százalék körüli növekedést képes elérni.
A visegrádi államok papíron csatlakozhatnának az eurózónához, de külső támogatás nélkül nem tudnák tartani a lépést Európa fejlettebb gazdaságaival. Ha a másik véglettel, szuverenitásuk erősítésével kacérkodnak - ahogy a magyar kormány teszi -, akkor könnyen ajtót mutathatnak nekik. Nagy-Britannia ilyen típusú igényeit sem tűrték el, ez ágyazott meg a brexit győzelmének a 2016-os népszavazáson.
(A nyitókép forrása: Pixabay.com)
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve