Elutasította az Alkotmánybíróság annak a devizahitelesnek a keresetét, aki a bankkal kötött szerződésének érvénytelenségét szerette volna megállapíttatni a bírósággal. Az indítványozó egy részben forint, részben deviza alapú kölcsönszerződés semmissége iránt indított keresetet.

Időközben azonban elindult a bankok és a devizahitelesek közötti elszámolás, amely alapján akkor lehetett volna megtámadni a szerződéseket, ha a fogyasztó az elszámolásra kiterjedő, összegszerűen megjelölt kérelmet terjeszt elő. Ez nem történt meg, a bíróság megítélése szerint ehhez nem elég az, ha a devizahiteles a banki elszámolás becsatolása mellett azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, a hitelintézet milyen összeget követelhet még tőle. Elszámolás gyanánt pedig nem elég benyújtani a felvett és a visszafizetett kölcsön tőkeösszegét, illetve felajánlani a kettő különböztetésnek megfizetését. A devizahiteles azzal érvelt, kamatokat azért nem számolt, mert érvénytelen szerződése esetén nem jár kamat.

Kapcsolódó

Az Alkotmánybíróság döntéséhez Szívós Mária alkotmánybíró párhuzamos indoklást írt. A jogász egyetértett a határozattal, azt azonban megjegyezte, a felek közötti elszámolásra kiterjedő kérelem elkészítése olyan matematikai és közgazdasági ismereteket igényel, ami nem várható el egy átlagos fogyasztótól. Ez egy olyan többletkövetelmény, amelynek a teljesítése a fogyasztó részéről majdnem eleve kudarcra van ítélve. Több támpontot kellene adni ahhoz, hogyan készítsék el a banki ügyfelek az elszámolást, főleg miután a nem megfelelően határozott vagy precíz kérelem pontatlanságának terhét kizárólag a fogyasztók viselik.