Tegyük fel, valaki 500 ezer forintért vásárolt a kezdetekkor a Magyar Állampapír Pluszból, befektetése két év elteltével 542 ezer forintra hízott mostanra. A reálhozam azonban, vagyis amennyit valójában keresett az üzleten, mindössze 525 forint lett. Hogy a szuperállampapír így teljesített, annak elsődleges oka az infláció - írja a 24.hu

Idén júniusban már 5,3 százalékos éves pénzromlást jelzett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami nyolcéves csúcsot jelent. Megérezzük ezt a pénztárcánkon, amikor vásárolunk, és akkor is, ha van némi pénzünk, és kockázatmentesen szeretnénk fialtatni. A betéti kamat gyakorlatilag a nullával egyenlő, és az állampapírok néhány százalékos kamatából is egyre nagyobbat harap le az infláció, akkorát, hogy akár mínuszba is csúszhat a reálhozam.

Kapcsolódó

Már tavaly februárban, 4,7 százalékos januári éves infláció felzabálta a megtakarításokat az infláció. Azóta fokozottabban érvényes, hogy elolvad a reálhozam, hiszen folyamatosan emelkedett az infláció az utóbbi hónapokban. Kérdés, még emelkedik-e tovább. De ha nem is emelkedik, gyors inflációcsökkenésre akkor sem lehet számítani – mondta Jobbágy Sándor, a Concorde szenior makrogazdasági elemzője. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak szánt állampapírok a mostani inflációs környezetben nem jelentenek versenyképes befektetést.

Ugyanakkor a reálhozam ugyan most nem túl látványos az állampapíroknál, de több mint a jegybanki alapkamat-csökkentések hatására a gyakorlatilag nullával egyenlő betéti kamat, amely negatív reálhozamot jelent. Ez valószínűleg előre tekintve is érvényes marad, mert a bankrendszer elég nagy likviditási többlettel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a bankok nem versenyeznek a lakossági betétekért – fogalmazott Jobbágy Sándor.