Magyarország a rendszerváltás előtti időszakban még évente átlagban 1 - 1,2 millió tonna almát termelt. A felét exportáltuk, jórészt akkoriban a szovjet piacokra, nagy hányadát pedig a Jonatán-fajták tették ki. Nem véletlenül, hiszen egy közkedvelt almafajtának számított, nagyon jó volt a cukor és sav tartalma, és összehasonlíthatatlanul egyedi az íze.

A 90-es évektől megjelentek a korszerűbb almafajták, amelyek tulajdonságaikban és képességeikben is messze megelőzték a Jonatánt és társait. Mind inkább kiszorult a termesztésből, egyre kevésbé jelent meg az új telepítésekben. Olyannyira, hogy ma már a hazai termesztés mindössze 5 százalékát teszi ki - idézi a portál a szakembert.

Kapcsolódó

De mi volt a baj a gyümölccsel?

A Jonatán egy fajtakör, többféle változata ismert, de jellemzően a gyümölcse szinte mindegyik fajtának apró. Ma a piac a 70 pluszos méretet keresi, a Jonatán gyümölcse ennek az elvárásnak nehezen felelt meg . A színeződése - egy-két fajtaváltozattól eltekintve - sem volt kielégítő, nem tudta produkálni azt a 80-90 százalékos körpirosságot, amit a piac elvár.

Másrészt van még néhány fogyatékossága, az egyik például, hogy hajlamos a varasodásra és a lisztharmatra is nagyon érzékeny. A Jonatán ráadásul nem jól tárolható fajta. Nem tartható el sokáig kint a pulton, pedig a kereskedelem számára az az egyik legfontosabb szempont, hogy akár 8-10 hónapon keresztül is raktározható legyen - teszi hozzá Apáti. Térvesztését tehát ennek is köszönheti.