Az államadósság alakulását a bruttó külső adósság szempontjából vizsgálja az elemzés a pénzügyi válság, illetőleg az azt követő stabilizációs időszak alatt. A 2011-től indult stabilizációs időszakra a bruttó külső adósság szinte folyamatos csökkenése volt jellemző, Magyarország bruttó külső adóssága 2017-ben megközelítette a régiós átlagot.

A gazdasági növekedés mellett ehhez hozzájárult az is, hogy az államadósság szerkezete nagymértékben javult: az államháztartás bruttó adósságát egyre nagyobb arányban a hazai megtakarítások finanszírozták, illetve ezzel párhuzamosan a legnagyobb kockázatot jelentő rövid lejáratú külső devizaadósság részaránya mérséklődött.

Kapcsolódó

Az ÁSZ elemzése szerint a hosszabb átlagos lejárat következtében kiszámíthatóbbá vált az adósság megújítása, ezzel csökken a megújítási kockázat mértéke. A bruttó külső adósságmutató jövőbeli alakulása szempontjából az elemzés két kockázatot azonosít. Az egyik az jelenti, ha a bruttó külső adósságmutató túlzottan gyors ütemben csökken, és emiatt a nettó külső adósságmutató gyors ütemben fordul át a pozitív tartományba. A második kockázat akkor következne be, ha a bruttó adósságmutató jelenlegi csökkenő tendenciája megfordulna, és újra növekedés következne be.

Magyarország külső sérülékenységének mérséklődése érdekében célszerű a bruttó külső adósságmutató további csökkenése. Ehhez a háztartások magas szintű megtakarítási hajlandóságának fennmaradása, valamint a dinamikus gazdasági növekedés fenntartása szükséges. A nettó külső adósságmutató pozitívvá válása viszont azt jelentené, hogy a magyar gazdaság a külföld hitelezőjévé válik.

Mind a lakossági megtakarítók, mind az államháztartás szempontjából biztonságosabb, ha az államadósságot egyre nagyobb arányban a lakossági állampapírok finanszírozzák, mert ez közvetlenül csökkenti a külföldi eladósodottságot. Azonban ha a vállalkozások és a háztartások finanszírozási igénye meghaladja az államadósság finanszírozása után fennmaradó belső megtakarításokat, akkor finanszírozási igényük egy részét külföldi forrásokból fogják kielégíteni. Következésképpen a külső eladósodottság szempontjából is nagyon fontos, hogy az államadósság csak mérsékelten növekedjen.

Ezt szem előtt tartva a gazdaságpolitikai döntéshozóknak célszerű folyamatosan nyomon követniük a bruttó külső adósságmutató és összetevőinek alakulását, továbbá célszerű a gazdasági feltételeknek megfelelően alkalmazniuk a bruttó külső adósságmutatóra hatást gyakorló költségvetés- és gazdaságpolitikai eszközöket - tanácsolja az Állami Számvevőszék.