"Ausztria utolérése fejlettségben - aminek eléréséhez kért a jegybanktól tervet Orbán Viktor - akkor nem lesz pusztán vágyálom, ha a tartós növekedést saját erőből, a magunk forrásaira támaszkodva, a hatékonyság javításával tudjuk elérni a következő évtizedekben" - fejtette ki a szakember.

Kovács Árpád arra hívta fel a figyelmet: 2020 környékén elapadnak az európai uniós források, addig célszerű lenne egyensúlyba hozni az államháztartást. Ennek megvan az esélye.

Az államháztartás közvetlen, adósságszolgálati terhek nélküli "nettó" egyenlege Magyarországon jelenleg is többletet mutat. A magyar büdzsé bevételi és kiadási oldala 2009-2010-től egyensúlyban van, nem fogyasztunk többet, mint amennyit termelünk. Államháztartási hiány azért keletkezik, mert a kiadásokra rárakódik a kamat, amelyet az előző évtizedekben felvett hitelek után fizet az ország. Ez a hiány 2010-ben még 1300-1400 milliárd forint volt, ma ennek csupán fele-kétharmada - fejtette ki a Költségvetési Tanács elnöke.

Az államháztartás egyensúlyának fokozatos javulását a csökkenő kamatterhek mellett elsősorban a gazdaság növekvő teljesítménye, a takarékos gazdálkodás és a kifehérítő intézkedések hatására javuló adózási fegyelem tette lehetővé. Csak a pénztárgépek adóhivatalba kötése önmagában 500 milliárd forinttal javította az egyenleget.

Ekkor sikerülhet

A 444.hu is kiszámolta, hogy mikorra érheti utol Magyarország Ausztriát az elmúlt öt éves gazdasági teljesítménye alapján. A portál szerint a "Nagy Előzés" 2238-ban, tehát több, mint kétszáz év múlva következhet be.