Az MNB, Magyarország pénzügyi sérülékenységének csökkentésére, a rövid lejáratú külső adósság törlesztésére 3 milliárd euró összegig a devizatartalékból biztosítana forrást pénzintézeteknek, illetve az államnak. Az állam - a jegybank elemzőinek magyarázata szerint - úgy vehetne részt a programban, hogy növeli forintkibocsátását, s ennek bevételeit a jegybanknál devizára váltva törlesztené lejáró devizaadósságát.

A szakember szerint elképzelhető, hogy amennyiben a piaci helyzet megfelelő, az idei évre még fennmaradt 1 milliárd eurónyi devizamegújítási szükséglet forrásának egy részét forintkibocsátással teremtsék elő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek megfelelő piaci körülmények közepette kell megtörténnie annak érdekben, hogy elkerüljék a hozamszintek emelkedését. Ezen kívül figyelembe kell venni a kibocsátás szerkezetét és lejáratát is - tette hozzá. Emlékeztetett: az ÁKK stratégiája elsősorban arra irányul, hogy a lejáró devizaadósságot devizában újítsák meg.

Borbély László András elmondta: az adósságkezelőnek érdekében áll, hogy csökkentse a devizaadósság arányát a jelenlegi 40 százalék körüli szintről. "Ha ez azzal jár együtt, hogy a forintadósság kamata a devizaadósság kamatszintjére vagy az alá csökken, akkor ez arra ösztönzi az ÁKK-t, hogy növelje a forintkibocsátását, de csak abban esetben, ha ezt a forint kötvénypiac fel tudja szívni" - mondta.

A Reuters cikkében emlékeztet: 2012-ben az ÁKK nem bocsátott ki devizakötvényt, helyette forintkibocsátással, majd az így befolyt forrásoknak a jegybanknál történő átváltásával törlesztett mintegy 4 milliárd eurónyi lejáró külföldi devizaadósságot.

Az ÁKK vezérigazgatója a forintkibocsátással kapcsolatosan elmondta: a tavalyi jelentős emelkedés után az ÁKK álláspontja most az, hogy nem szabad túlterhelni a forintkötvény-piacot.