Olli Rehn válaszából kiderül, a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek az euró bevezetésének ütemezéséről, és minden tagállamnak időt biztosítanak az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges előkészületek és kiigazítások megtételére. A gyakorlatban a tagállamok szabadon dönthetnek a konvergenciakritériumok teljesítéséhez vezető stratégiáról és annak ütemezésérol. "Ugyanakkor az euró bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben marad és nem tehető semmissé" - figyelmeztet a biztos.

Rehn emlékeztet, hogy a 2012. májusi konvergenciajelentésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, mivel az árstabilitásra, az államháztartásra, az árfolyamstabilitásra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan egyetlen kritériumot sem teljesített, és a magyar jogszabályok nem feleltek meg teljes egészében a Lisszaboni szerződés követelményeinek.

A biztos szerint a bizottság nem kényszeríti a tagállamokat arra, hogy az euró bevezetése kapcsán egy bizonyos stratégiát kövessenek. Nem szabad azonban alábecsülni az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét - érvel Rehn -, mert ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, ez alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak.

Herczog Edit szerint a nemrég napvilágot látott katasztrofális GDP adatok és a Bizottság elemzése azt mutatja, hogy az Orbán-kormány különutas gazdaságpolitikája miatt az ország egyre távolabb kerül az "EU biztonságot nyújtó centrumától", az euró bevezetésének halogatása, az ehhez vezető út lassítása pedig további felesleges kockázatoknak teszi ki az egyébként is sérülékeny gazdaságot.